A kínai főváros új diplomáciai negyedében fekvő négyhektáros telken emelt nyolcemeletes, 46 ezer négyzetméteres, tűzálló átlátszó üveggel burkolt épület 434 millió dollárba (66 milliárd forint) került, s csak a bagdadi amerikai nagykövetség nagyobb nála. A szalagot maga George W. Bush amerikai elnök fogja átvágni, aki az olimpiai játékok megnyitójára érkezik - és akinek apja, az idősebb George Bush, a későbbi elnök 1974-75-ben az amerikai összekötő irodát vezette a Kínai Népköztársaságban.

"Ennek az új nagykövetségnek a mérete jelzi az egyre átfogóbb és mélyebb kapcsolatokat" - mondta Victor Cha, a Georgetown egyetem ázsiai tanulmányi központjának igazgatója, aki nemrég jelentette meg "Túl a végeredményen: a sport politikája Ázsiában" című könyvét.

A Bush-kormányzat éveiben Kínát "felelős partnerként kezelték olyan globális kérdésekben, mint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása vagy az éghajlat-változás" - fejtette ki az AP-nek Cha. "Az Egyesült Államok elismeri Kína helyét a világban... Nem tagadja a kapcsolat versengő jellegét, de ez szélesebb összefüggés, és egybeesik az új amerikai nagykövetség felépítésével" - tette hozzá.

Maga Kína a múlt héten nyitotta meg saját látványos új nagykövetségét Washingtonban. A 23 ezer négyzetméteres diplomáciai képviselet a legnagyobb külföldi képviseletét az amerikai fővárosban. Az üveg- és mészkőépületet a világhírű építész, I.M. Pei két fia tervezte.

Az avatáson Jang Csie-csi (Yang Jiechi) kínai külügyminiszter a két nagykövetség felépítését "a két ország közötti kapcsolat további bővülésének sokat ígérő jeleként" értékelte, és kifejtette, hogy a kapcsolatok "példátlan szintre" emelkedtek.

Randall Schriver, aki 2003-tól 2005-ig az amerikai külügyminisztériumban a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni ügyek illetékese volt, ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolat bővülése inkább Kína gazdasági és politikai felemelkedésének köszönhető, mint az amerikai politikának.

"Egy évtizede a kétoldalú kapcsolatok témáinak listája aránylag jól ismert volt: Tajvan, emberi jogok, kereskedelem. Ma (Kína érdekei) a szó szoros értelemben az egész világra kiterjednek" - mondta a szakértő.

Joe Toussaint, a külföldi nagykövetségi épületekért felelős amerikai kormányhivatal vezetője először 1986-ban érkezett Pekingbe, hogy helyet keressen az új nagykövetség számára. Akkor még kerékpárosok töltötték meg az utakat, az emberek monoton kék és szürke öltözetben jártak. Ma az utcákon alig lehet közlekedni a sok autótól és Peking horizontját az új toronyépületek határozzák meg.

A nagykövetség tervezését először a kenyai és tanzániai amerikai képviseletek elleni 1998-as merényletek gyorsították fel, akkor Washington elhatározta, hogy növeli nagykövetségeinek biztonságát. A pekingi amerikai diplomáciai képviselet ellen 1999-ben heves tüntetések bontakoztak ki, miután amerikai gépek bombázták Kína belgrádi nagykövetségét: ez is ösztönözte, hogy új, legalább 30 méteres biztonsági sáv övezte munkahelyet biztosítsanak az amerikai diplomaták számára a kínai fővárosban.

A két ország között 2000-ben kezdődtek tárgyalások az új diplomáciai épületek kölcsönös létrehozásáról. Ezek már egészen másként folytak, mint amikor Toussaint először látogatott Pekingbe, és csak egyetlen ügyvéd kísérte el a kínai hivatalosságokkal folytatott megbeszélésekre.

"Azt mondtuk: olyan szerződés kell, amely biztosítja, hogy az elvégzett munka után fizetünk. Akkor azt válaszolták: ,Nem, nem, nem. Önök először fizetnek és megbíznak bennünk" - mondta el az AP-nek Toussaint, és így fejezte be: "Ez az idő azonban már a múlté. A mai Kína igen kifinomult az üzleti tárgyalásokban. Nagy utat tettünk meg."

Az új amerikai nagykövetségen 700 alkalmazott és 20 amerikai kormányszerv képviselete számára lesz hely. Miután kinőtte a korábbi diplomáciai épületet, ma a személyzet több mint tucatnyi különböző helyen dolgozik.

Mi több, már a pénteken avatandó új épület sem lesz elegendő. Hamarosan megnyílik egy kiegészítő épület, amelyben 230 főnyi személyzet és további tíz amerikai kormányügynökség kap helyet.