A gépkocsivezetés közbeni mobilozást a KRESZ szigorúan tiltja, s még kihangosítóval sem ajánlja, mert elvonja a vezető figyelmét a forgalomtól. A rajtakapott autóst bírságolják, pontelvonással büntethetik.

Ám nemcsak az autós mobilhasználókat fenyegeti baleset veszélye, hanem a gyalogosokat is, akik a mobilt a fülükhöz tartva, szemükkel pedig a kijelzőn az SMS-t figyelve, másik kezükben táskát, gyermeket, vagy kutyapórázt fogva kelnek át az úttesten. Ráadásul nem mindig a lámpánál és nem mindig a zöld jelzésnél.

Hogy az ezzel járó következményeket tudományosan is alátámasszák, az Ohio állambeli Columbus állami egyetemének közlekedés-pszichológusai - hallgatóik közreműködésével - kísérletsorozatot végeztek. Közlésük szerint egy előírt, gyalogátkelőkkel tarkított városi útszakaszon hatvan segítőjük haladt végig több alkalommal is, sietős tempóban.

Közülük harmincat felhívtak, így azok mobilozva igyekeztek átjutni a túloldalra, míg a másik harminctól elvették a mobilt. (A kutatók szerint ez volt a legnehezebb feladatuk, mert az önként jelentkezők percekre sem akartak megválni a készüléktől.)

Az eredmény egyértelmű: a telefonálók sokszor kerültek balesetveszélyes helyzetbe és a baj elkerülésére tett reakcióik rendre hibásan, vagy későn következtek be.

A kutatók most javasolják, hogy a közutakon közlekedő és mobilozó gyalogosokat éppúgy büntethessék a közlekedési rendőrök, mint az autósokat. A büntetés az Egyesült Államokban szövetségi államonként, és városonként is eltérő lehet.

A svéd Linköpingi Egyetem kutatói viszont három korcsoportban (24 évesig, 24-60 közöttiek és 60 évnél idősebbek) azt vizsgálták, hogy mennyire befolyásolja a balesetveszélyt, ha többen utaznak a személyautóban. A baleseti statisztikák a várttal ellentétes eredményt igazoltak.

Az úgynevezett anyósülésen, a vezető mellett utazó mitfárer - még ha ellenkező nemű és csinos is - alig vonja el a vezető figyelmét. Komolyabb veszélyt jelent a hátul utazó gyerekek civakodása, vagy a rádióban elhangzó riasztó hír. A legtöbb balesetet, s egyben legtöbb halálos kimenetelűt viszont az egyedül száguldozó, 24 évesnél fiatalabb férfiak okozták. Még a hidegvérű skandinávok között is.

Az Auto Club Europa (ACE) stuttgarti kutatói a gépjárművezetés egy másik fontos részletét vizsgálták, azt, hogy mennyire tartják be a köztudottan precíz németek az irányjelzésre, indexelésre vonatkozókat. Ez év májusában-júniusában összesen 395 ezer ilyen magatartását vizsgálták, 700 kereszteződésben, körforgalomban és autópálya fel-, illetve lehajtón.

Az eredmény meglepő: csaknem minden harmadik vezető - 32,35 százalék - hanyagolta el ezt a fontos műveletet. Sávváltásnál 45,4, körforgalomban 31,5, autópályára felhajtásnál 29,3 és keresztezésben 20,3 százalékuk. A legtöbb balesetet az indexelésnek balra kanyarodáskor történő elmulasztása okozta.

Legtöbbször a kisteherautók vezetői (34,44 százalék), aztán a személyautósok (32,53), legkevesebbszer a kamion- és buszsofőrök (28 százalék) vétettek e szabály ellen.