"19 év elteltével a futók 15 százaléka halt meg, míg a kontrollcsoport tagjainak 34 százaléka" - mondta Chakravarty. A Stanford Egyetem munkatársai hozzátették, hogy vélhetően bármely rendszeres, élénk testmozgás ugyanezt a hatást eredményezi.

A kutatók 286 futót és kontrollként 156 hasonlóan egészséges, ám nem rendszeresen futó embert vizsgáltak. Valamennyien hasonló társadalmi háttérrel rendelkeztek, mert ugyanazon egyetem tanszékeinek munkatársai voltak, ötven év fölötti korral.

A tanulmány 1984-es kezdetétől az önkéntesek évente töltöttek ki kérdőívet sportolási szokásukról, életmódjukról és egészségi állapotukról. A futók átlagosan heti 200 percet edzettek, míg a nemfutók húsz percet hetente.

A felmérés kezdetekor a futók karcsúbbak voltak, és kisebb eséllyel dohányoztak, mint a kontrollcsoport tagjai. Az idő teltével a futók aktivitása is csökkent, de mindvégig megmaradt testmozgásuk rendszeres és intenzív jellege, és fittebbek maradtak, mint nem futó társaik.

A rendszeres mozgás azoknak is előnyére vált, akik később kezdtek bele - tették hozzá a kutatók. Ugyancsak megnyugtató eredményt kaptak a sérülésekkel kapcsolatban is: minden jellegű sérülést ritkábbnak találtak a futók, mint a nemfutók között.