Az Európai Unió iránymutatása szerint az számít "veszélyeztetettnek", akinek a havi bevétele nem éri el a nettójövedelmek középértének a hatvan százalékát. Ez a küszöb az unió leggazdagabb országai közé tartozó Ausztriában egy fő esetén havi 893, egy gyermekes családnál pedig 1160 euró. (Az összjövedelembe éppúgy beleszámít a fizetés és a nyugdíj, mint a különböző segélyek és eltartási juttatások.)
A statisztikai hivatal korábban, a 2004-2005-ös időszak vizsgálatán alapuló elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a csaknem 8,3 milliós lakosság tizenkét-tizenhárom százalékát fenyegeti a szegénység réme, csaknem a felüket ráadásul tartósan. Összesen 1,57 millió ember került abba a helyzetbe a két év valamelyikében, hogy havi jövedelme a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alá süllyedhet. Közülük mintegy négyszázezer mindkét évben a legalacsonyabb jövedelmű kategóriába tartozott.
A most közzétett adatok megerősítették az elemzés fő megállapítását, amely szerint hosszabb időszakra kivetítve több mint egymillió osztrákot lehet - az EU-szabvány szerinti mutató alapján - szegénynek vagy a szegénység által fenyegetettnek tekinteni.
Ugyancsak a szegénység problémakörével foglalkozik az alsó-ausztriai munkáskamara tanulmánya. A szervezet szerint a munkavállalók több mint hatvan százaléka - a nők több mint háromnegyede - keres havi bruttó 2149 eurónál kevesebbet, és könnyen szegénysorsra juthat, ha elveszti a munkahelyét és egyedülálló. Az alpesi országban folyósított munkanélküli segély - amely átlagosan havi 770 eurót tesz ki - ugyanis viszonylag csekélynek tekinthető uniós viszonylatban, és messze elmarad attól az EU-előírástól, amely kimondja: a segélynek a legutolsó fizetés 75 százalékát kell kitennie. Ausztriában ez a szint csupán a jövedelem 55 százalékának felel meg, a kamara szerint a "szociális biztosítás" helyzete csak Írországban, Görögországban és Magyarországon rosszabb. Ráadásul az inflációs hatás miatt a munkanélküli segély reálértéke 2000-hez képest négy százalékkal csökkent - hívta fel a figyelmet a testület. Még nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal romlott a havi 595 euróra rúgó rendkívüli segély értéke.
A kamara becslése szerint anyagi körülményei miatt 2,1 millió osztrák nem engedheti meg magának, hogy szabadságra menjen, mintegy 840 ezren dohos és penészes lakásokban élnek, 313 ezer embernek pedig gondot okoz a téli fűtésszámla kiegyenlítése. A tanulmány külön kiemelte, hogy az infláció - az élelmiszer és az energia árának meredek emelkedése - kiváltképpen ezt a réteget sújtja, hiszen az oda tartozók jövedelmüknek több mint felét kénytelenek élelemre és lakásfenntartásra fordítani.
A Volkshilfe osztrák jótékonysági szervezet számítása alapján mintegy 420 ezer ember él akut szegénységben az alpesi országban, és az osztrákok közel egynegyede nem engedhet meg magának nagyobb összegű váratlan kiadást.
