Jubilál a Göcseji Falumúzeum

A fesztiválra meghívták a falumúzeumnak házat adó falvak képviselőit, művészeti csoportjait, zenekarait, kézműves mestereit, hogy ők lássák majd vendégül a látogatókat.

Kovács Zsuzsa etnográfus-muzeológus megjegyezte: a skanzen alapításakor - 1968-ban - még zsúptetős házak álltak a falvakban, ma már a legtöbb településre a falusi turizmus, a bor utak, európai uniós pályázati programok jellemzők. A települések az ünnepségen bemutatják, hogy mi történt az elmúlt 40 esztendő alatt, hol tartanak, milyen tradicionális programok, hagyományos tevékenységek maradtak fenn.

A falumúzeum képekben és történetekben címmel a foglalkoztató házban nyíló időszaki kiállításon a látogatók megismerhetik a falumúzeum történetét is. A jubileumra egy csaknem száz fotóval, részletes leírásokkal illusztrált, háromnyelvű Kiállításvezető is megjelent, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap és a Millecentenáriumi Közalapítvány pályázatán elnyert forrásból, valamint önkormányzati támogatásból finanszíroztak.

A kiadvány kapcsán Kovács Zsuzsa elmondta: a falumúzeum alapításakor még úgy gondolták, hogy a kiállítás akkor lesz hiteles, ha nem helyeznek el magyarázó táblákat, feliratokat. Egészen a 90-es évekig nem is jelentett gondot a tárgyak felismerése, értelmezése, a 21. században viszont mindez már nehézségekbe ütközik.

A kiadványban, ezért részletesen bemutatnak minden épületet: a tárgyakhoz, házakhoz egy-egy érdekes, olvasmányos történet kapcsolódik, amiből a látogatók megtudhatják, hogyan folyt az élet a 19. században, milyen körülmények között éltek a családok, mi történt a pincében, padláson, vagy például mi is a fejtekercs, a lakodalmas fazék, vagy éppen a tiló.

Vándor László megjegyezte: a jubileumi ünnepségre önkéntesek sározták, meszelték újra a portákat, de hasonló társadalmi összefogás előzte meg negyven évvel ezelőtt - 1968. augusztus 20-án - a múzeum megnyitását is.

A szabadtéri múzeum létrehozása azért volt az 1960-as években időszerű, mert akkortájt semmisült meg Zala megye tradicionális népi építészete. Az ipari fejlődés következményeként sokan váltottak munkahelyet, megnőttek a jövedelmek, az emberek más életformát alakítottak ki. Szinte egyik napról a másikra egész utcasorok "tűntek el". Arra is volt példa, hogy mire a múzeum szakemberei megérkeztek a megvásárolt, régi épületekhez, azokat már le is bontották - idézte fel a múzeumigazgató.

Megemlítette, hogy az első szabadtéri múzeum alapításakor kevés tapasztalatuk volt a szakembereknek, restaurátoroknak. Igyekeztek minél eredetibb állapotban elkészíteni a házakat, így aztán az is előfordult, hogy még a pudvás deszkát, talpgerendát is beillesztették az épületbe, ami elnyelte a konzerváló anyagokat és néhány év múlva darabjai hullott szét.

Vándor László végül beszámolt arról is, hogy a falumúzeum 15 millió forint pályázati támogatást nyert a zalalövői hajlított ház és a torkos pajta együttes, látogatóbarát célú átalakítására. A felújítás és az infrastruktúra kiépítése után a 19. század végi hangulatot idéző portán zajlanak majd a különböző rendezvények, kézműves foglalkozások, népdalköri bemutatók.