Ősi sírok mesélnek a Szaharáról
Egy régen kiszáradt szaharai tó partján fekvő kőkorszaki temető bizonyítja, hogy a ma sivatagos területen egykor dús vegetáció tenyészett - jelentették amerikai tudósok.
2008. augusztus 15. péntek 14:00 - Hírextra
A Nigerben fekvő Gobero területén talált sírokat még 2000-ben fedezte fel egy kutatócsoport Paul Serenónak, a Chicagói Egyetem munkatársának vezetésével, de csak mostanra dolgozták fel a leleteket. Tanulmányukat a PLoS One című tudományos online folyóiratban publikálták.
A paleontológiai expedíció a National Geographic megbízásából dinoszauruszmaradványok után kutatott, amikor rátalált a számos emberi és állati csontot, valamint különféle tárgyakat tartalmazó lelőhelyre.
"Ráeszméltem, hogy egy zöld Szaharát látok" - írta Sereno, mivel a két külön településről származó, ezeréves időszakot felölelő mintegy kétszáz sírban növényeket találtak.
A legmegdöbbentőbb lelet egy asszony és két gyermek közös nyughelye, amelyben a tetemek karjai egymásba kulcsolódnak, s amelyben ötezer éve a holtakat virágszőnyegen helyezték örök nyugalomra.
A két település közül a régebbit a magas, robusztus, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, kiff nép lakta, amely vélhetően egy, a tavat is kiszárító aszály miatt költözött el a vidékről körülbelül nyolcezer éve.
A második népcsoport, a teneri Kr. e. 5000 és 2500 között élt Goberóban. kisebbek és finomabb testalkatúak voltak a korábbi lakóknál. Vadászatból, halászatból és pásztorkodásból tartották fenn magukat.
Mindkét kultúrából rendkívüli mennyiségben találtak tárgyi emlékeket: horgokat, késeket, agyagedényeket és ékszereket.
"Elsőre nehéz felfogni, hogyan lehetséges, hogy két, biológiailag teljesen eltérő embercsoport ugyanarra a helyre temetkezzen" - mondta Chris Stojanowski, az Arizonai Állami Egyetem régésze, az expedíció tagja.
A Szahara a világ legnagyobb sivataga, az is volt több tízezer éven át. Azonban a Föld pályájának enyhe változása 12 ezer évvel ezelőtt rövid időre monszunszerű éghajlatot hozott erre a vidékre is.
A kutatók mintákat vettek a nigeri helyszínen talált emberi fogakból, a sírokban lévő virágpormaradványokból, csontokból és a talajból.
"A Goberóban gyűjtött adatok más észak-afrikai leletekkel együtt azt mutatják, hogy még éppencsak kezdjük megérteni a Szahara éghajlati változásaiból fakadó bioszociális evolúció összetettségét" - foglalták össze a kutatók jelentésükben.
Forrás: MTI