Annak ellenére, hogy az MTI-vel a református és a katolikus egyház vezető képviselői az elmúlt napokban közölték: nem adtak senkinek engedélyt, hogy egyházuk képviseletében a turulszobornál imádkozzanak, mégis megjelent egy-egy lelkészük az eseményen. A három keresztény történelmi egyház közül egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei közül nem vett részt senki a rendezvényen.

Kiss Endre József református lelkipásztor a jogerős bírósági ítélet alapján elbontandó turulszobor mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy kellene egy olyan emlékmű Magyarországon, amely az összes második világháborús áldozatra emlékezik, így a deportáltakra, a polgári és katonai áldozatokra, valamint a szovjet kényszermunkatáborba hurcoltakra is.

Forgách Alajos római katolikus kanonok arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fővárost védő katonák azért haltak meg, hogy a következő nemzedékek itt békében élhessenek.

Kalota József görög keleti érseki vikárius áldozatoknak nevezte azokat a halottakat, akik Budapestért harcoltak és életüket vesztették. Rájuk emlékeztet a turulszobor - tette hozzá.

Lányi Zsolt volt kisgazda képviselő kitért arra, hogy a második világháború második legnagyobb ostromgyűrűje - Sztálingrád után - Budapest körül húzódott. Ha Sztálingrád védőiről hősként beszélnek, Budapest védőit is így kellene emlegetni - fogalmazott.

A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat helyeztek el a turulszobornál.

A XII. kerületi önkormányzat turulszobor építési engedély hiánya miatti lebontása elleni kérelmét augusztus 6-án utasította el a Fővárosi Bíróság, a határozat ellen a táblához lehet fellebbezni. Az emlékművet a második világháború polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állította a XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán.