A hosszú címének kezdőbetűi alapján COURAGE néven ismert, nemzetközi tanulmány 1999-ben kezdődött. Akkor 50, amerikai és kanadai kórházban kezdték azokat az önként jelentkező szívbetegeket bevonni a tanulmányba, akik koszorúérbetegség miatt az intézetekbe kerültek.

Véletlenszerű kiválasztás alapján 1149 betegnél koszorúértágítás, szükség szerint értágító háló, sztent beültetés történt, 1138 hasonló szívbeteg pedig csak a leghatékonyabbnak tartott gyógyszereket kezdte szedni és kapta folyamatosan. A kutatók a vizsgálat első eredményeiről már tavaly beszámoltak.

Heveny szívinfarktus ellátására megfelelően fölszerelt központban jól képzett szakszemélyzet útján azonnali szívkatéteres vizsgálat és kezelés a leghatékonyabb eljárás, de a krónikus koszorúeres panaszok megoldására az orvos és a beteg együttműködésével lehet optimális lehetőséget találni.

A COURAGE tanulmány tavalyi eredményeinek tanúsága szerint a jól fölépített, kombinált gyógyszeres kezeléshez hozzátett szívkatéteres tágítás, beavatkozás értékelhetően nem javította a túlélési esélyt, az infarktus bekövetkezésének kockázatát.

Most a kétféle kezelési módszer hároméves tapasztalatait foglalták össze. A korai adatok azt jelezték, hogy a szívkatéteres beavatkozással is kezelt betegek gyorsabban javultak, de a különbség fokozatosan megszűnt és nem csak az esetleges infarktus kialakulása szempontjából, de három év után a betegek életének minősége szerint sem volt jobb az eredmény a szívkatéterezettek csoportjában.

William S. Weintraub, a vizsgálat vezetője szerint, egyensúlyban lévő betegség esetén a beteg szedje pontosan a kockázati tényezői szerint kötelező gyógyszereket, a lipidcsökkentőt, vérnyomáscsökkentőket, cukorbetegség elleni szereket, ne dohányozzon, ne legyen súlytöbblete és mozogjon rendszeresen. Ha ennek ellenére panaszai fokozódnának, akkor van szükség a szívkatéterezésre.