Ennél rosszabb mérleg a győzelmek számát tekintve legutóbb 1924-ben, Párizsban volt, akkor két elsőséget gyűjtöttek a magyarok, azóta háromnál is mindig többet sikerült. Az érmek számát figyelembe véve ezt megelőzően 1928-ban, Amszterdamban volt hasonló a magyar szereplés, akkor 5 arany és 5 ezüst megoszlásban.

A pekingi tapasztalatok alapján viszont nem lehet arra számítani, hogy a legközelebbi olimpiákon a magyarok lényegesen jobban szerepelnek majd, mert a konkurencia egyre nagyobb. Ezúttal például csúcsot jelentő 204 ország harcolt az érmekért, helyezésekért. A legerősebb sportnemzetek gyakorlatilag a megszerezhető aranyak felét begyűjtik, Pekingben az első öt a 302 aranyból 145-öt elvitt. A másik fele marad a többieknek.

A Magyarországéhoz hasonló népességű, illetve gazdasági fejlettségű országok - Románia, Csehország, Szlovákia - nagyjából ugyanilyen eredményt értek el, sőt, még a jóval nagyobbak és gazdagabbak közül is sok ezen a szinten teljesített, így például Norvégia, Lengyelország, Kanada vagy Brazília.

Jelentősen elmaradtak a magyaroktól Pekingben olyan nagy sporthagyományokkal rendelkező országok, mint Kuba, Argentína, Dánia, Svájc vagy Mexikó, míg Svédország, Horvátország, Görögország, Ausztria vagy Szerbia még aranyérmet sem szerzett.

A kínai fővárosban öt sportág - a kajak-kenu (2, 1, 1), a vízilabda (1, -, -), az úszás (-, 3, -), a birkózás (-, 1, -) és a vívás (-, -, 1) - képviselői állhattak fel a dobogóra, s kilenc sportág szerzett pontot. A csökkenés folyamatos, Sydneyben ugyanez a két szám 11 és 15, Athénban 9 és 12 volt.

Akárcsak a korábbi két olimpián, úgy a pekingin is a kajakosok és kenusok szerepeltek a legeredményesebben, ugyanakkor olyan tradicionális sikersportágak, mint az öttusa vagy a vívás, jelentősen elmaradtak a várakozásoktól. Magyarország 22 sportágban 171 sportolót indított, 13 sportág pont nélkül fejezte be a játékokat.