A szerkezetváltozás tucatnyi oktatási intézményt érint Győr-Moson-Sopron megyében, mivel a nagy átszervezések tavaly lezajlottak - mondta Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója az MTI-nek.

A legjelentősebb változás, hogy ismét önkormányzati fenntartásúvá váltak egy kivételtől eltekintve azok a községi iskolák - köztük a vitnyédi, a vági, a ciráki, a sopronkövesdi -, amelyeket korábban az önkormányzatok átadtak működtetésre a Vocational Academy Alapítványnak.

Ezekből a nyolcosztályos iskolákból részben tagiskolák lettek a szomszédos településekkel megkötött közoktatási megállapodás szerint. Az alsó tagozatot a tagiskolák megtartották, a felsősök a szomszédos település nagyobb iskolájában folytatják szeptembertől tanulmányaikat. Sopronkövesd új nyolcosztályos iskolát indít.

Két községben - Undon és Csapodon - bezárja kapuit az iskola: mindkét községben megszűnik az előző tanévben még működő alsó tagozat. Az undi gyerekek Sopronkövesden, a csapodiak Fertőszentmikóson folytatják tanulmányaikat.

Romándon az óvodát zárják be, a kicsiket a bakonyszentlászlói óvoda fogadja be. A megye másik jellemzője, hogy egyszerre van pedagógushiány és pedagógustöbblet bizonyos területeken – hangoztatta az igazgató.

Kis számban általános iskolai pedagógusokat bocsátottak el azokban az iskolákban, ahol megszűnt a felső tagozat. Számukat Turbók Arnold Bertalan húsz alattira becsülte.
Kaposváron csaknem 16 ezer tanuló kezdi meg az idei tanévet a város 22 önkormányzati fenntartású oktatási intézményében. Stickel Péter oktatási igazgató közlése szerint a kaposvári kistérség 12 településéről egy tavaly megkötött társulási szerződés alapján a megyeszékhely iskoláiban csaknem 800-an tanulnak.

A város az oktatási intézményeiben mintegy ezer pedagógust foglalkoztat, számuk ebben a tanévben hozzávetőleg hússzal csökken az előző évhez képest. Két általános iskolát összevonnak a hatékonyabb és gazdaságosabb működtetés érdekében.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a balajti iskola zár be, huszonhét iskolát és óvodát átszerveznek - tájékoztatta az MTI-t a megyei önkormányzat.
Ez a szám biztosan változik szeptember 1-jétől a teljesítményalapú csoportfinanszírozás miatt. Az iskolaátszervezések miatt egy-egy pedagógus veszíti el az állását.

Bár konkrét adattal még nem rendelkezik az önkormányzat, a számítások szerint iskolánként egy pedagógus marad állás nélkül. Az MTI információi szerint Sajóvelezden sem csengetnek be a következő tanévre az alacsony gyermeklétszám miatt. A felső tagozatos tanulók már tavaly Putnokra jártak iskolába, idén pedig már az alsósok is ott kezdik meg tanulmányaikat.

Gagybátorban szintén bezárt volna az iskola, hiszen a kistelepülésről Felsővadászra járnak már a gyerekek, ám az utolsó pillanatban egy alapítvány jelezte az intézmény működtetésének szándékát.

Zatykó János, Komárom polgármestere szerint a megye nem dönthet a gimnázium átadásáról, mivel ezt a város nem kérte.

Komáromban a képviselő-testület kétszer is kimondta, hogy az összes megyei iskolát átvenné. Az intézkedés négy középiskolát és egy sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó általános iskolát érintene, a város költségvetéséből 130-150 millió többletforrást kellene biztosítani működtetésükhöz.

Gergely Zsolt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés Intézményfenntartó és Humánerőforrási Osztályának vezetője közölte, hogy a Nyírségben szeptember elején lesznek végleges adatok az iskola- és óvodaösszevonásokról, illetve megszüntetésekről.

A nehéz gazdasági helyzet miatt a megyében 25 településen már eddig sem működött általános iskola, 45 településen pedig nincs felső tagozatos oktatás. Az eddigi létrejött társulások,
iskolaösszevonások negyven települést érintenek. Ez azt jelenti, hogy Szabolcsban a 230 településnek csaknem a felét már korábban elérte az oktatás átszervezése.

Tolna megyében szeptembertől csak Fácánkerten szüntetnek meg iskolát. A diákok Tolnára ingáznak majd.

A kistelepülések felső tagozatai társulásos formában a közeli nagyobb településeken működnek ezután, az alsó tagozatok pedig eredeti helyükön tagiskolaként funkcionálnak tovább. A társulások létrejötte általában nem jár pedagóguselbocsátással. Jóföldi Gabriella, a Tolna Megyei Önkormányzat osztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy Tolnában csak néhány pedagógusnak kell új munkahelyet keresnie.

A számos kistelepüléssel rendelkező Zala megyében szeptember 1-jétől több helyen is átalakul az iskolák és óvodák fenntartási formája, az intézményeket társulások működtetik tovább több tagintézménnyel.

Pusztamagyaród és Bánokszentgyörgy a kistérségi társulás feladatává tette a két település általános iskolájának és óvodájának működtetését, pusztamagyaródi központtal. Kovács Károlyné polgármester az MTI-nek azt mondta: a pénzügyi ösztönzők, vagyis a kedvezőbb normatív támogatások nélkül is tudják, hogy a "fennmaradás érdekében ez a jövő útja", így a mintegy 80 óvodás és 210 kisiskolás szeptembertől a közös fenntartású intézményekbe jár majd.

Zalakomárban 2000-től társult formában működtetik az iskolát Balatonmagyaróddal, a jövő hónaptól pedig Mihálddal közös fenntartású lesz a község óvodája - mondta el Varga Miklós, Zalakomár polgármestere. Az óvodába mintegy 200, az iskolába 280 gyermek jár, józan belátással döntöttek úgy, hogy az intézményfenntartó társulás a legjobb megoldás.

Több települést érint a letenyei kistérségben megvalósuló változás szeptembertől. Németh Géza, Becsehely polgármestere az MTI-nek arról számolt be, hogy letenyei központtal egyesítették a becsehelyi, tótszerdahelyi és pusztamagyaródi iskolát, valamint a települések óvodáit. A polgármester szerint az így megemelkedő állami normatíva ösztönző volt a döntésben - bár egyfajta kényszer is -, ugyanakkor számolnak a párhuzamosságok megszüntetéséből adódó megtakarításokkal és a tanárok rugalmasabb "mozgatásával" együtt járó szakmai előnyökkel is.

A Pest megyei, 60 ezer lakosú Érden 143 kisgyerek óvodai elhelyezése megoldatlan, mert kevés
a férőhely - közölte az önkormányzat szakreferense. Az ellátórendszerből kimaradt 143 gyerek elhelyezésére magánóvodák, játszóudvarok adhatnak lehetőséget, ezek viszont fizetős rendszerben működnek.

Patkó Anna elmondta: elsődleges szempont, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű gyerekeket felvegyék az intézményekbe; a teljes létszám 4,3 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A megnövekedett feladatok a pedagóguslétszám bővítését is indokoljáj, jelenleg hat óvodapedagógusi állás betöltetlen.