Rekordütemben olvadnak nyaranta az északi-sarki jégmezők
A 30 éve folyó műholdas megfigyelés kezdete óta idén nyáron tapasztalták az északi-sarki jégmezők második legnagyobb mértékű olvadását - közölték amerikai tudósok.
2008. augusztus 28. csütörtök 20:55 - Hírextra
Az augusztus 26-i állapot szerint a jégmező területe ezen a napon csak 5,26 millió négyzetkilométer volt, ami azt jelenti, hogy augusztus 1-től 2,06 millió négyzetkilométernyi területről tűnt el a jégmező.
Még több hét telik el addig, amíg a sarki tenger ismét elkezd befagyni az időjárás lehűlése nyomán, addig viszont tovább zsugorodik a jégvilág.
Előfordulhat, hogy még az eddigi rekordnál, a 2007 szeptemberében mért 4,25 millió négyzetkilométernél is kisebbre csökken a jégmező.Az adatokat az amerikai országos hó- és jégadatközpont (NSIDC)ismertette.
A korábbi második legrosszabb értéket 2005-ben mérték, amikor 5,32 millió négyzetkilométerre zsugorodott a jégmező, de akkor augusztusban lelassult az olvadás. Idén ezzel szemben gyors olvadás volt tapasztalható augusztusban.
1979 és 2000 között a jégmezők átlagos területe 7,23 millió négyzetkilométer volt, tavaly ez a szám már 40 százalékkal volt kisebb.Egy "normális" évben az olvadás június közepén kezdődik, szeptember közepén csökken a legkisebbre a jégmező, maximális kiterjedését pedig a lehűlés kezdete után március közepére éri el. Évről évre kisebb területen fagy vissza télre az északi jégmező.
Előfordulhat, hogy az idei nyár végére maga az Északi-sark is jégmentes lesz egy időre, amire még nem volt példa a modern időkben, és a vitorlások Alaszkából egyenesen az Északi-sarkra suhanhatnak a hullámokon.
Az AFP-t tájékoztató jégszakértő azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy 2030 körül nyáron teljesen eltűnik a jég a Jeges-tengerről. Alig néhány éve ezt még csak 2050-re helyezték kilátásába.
A jelenség elsősorban a Csukcs-tenger olvadásának tudható be Alaszka és Szibéria partjainál. Az ottani jégmezők a jegesmedve természetes élőhelyét jépezik: eltűnése kihalással fenyegeti a sarki ragadozót, amely a jégmezőkön vadászik a természetes táplálékát képező fókákra.
Az olvadás kellemes hozadéka lehet viszont, hogy megnyílik az Észak-nyugati átjáró az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között és könnyebben hozzáférhetővé válnak a térségben a vízalatti szénhidrogén-tartalékok, amelyekre főleg az oroszok és a kanadaiak fenik a fogukat.
Forrás: MTI
