Az állam soha nem vonulhat ki az oktatásból

A több mint háromezer pedagógus előtt Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a kistelepülések iskoláinak megőrzése fontos feladat, mert ezeknek társadalmi összetartó ereje van. Ehhez kapcsolódóan a pedagógusokat "a nemzet lámpásainak" nevezte, akik maguk is "lámpást adnak a gyermekek kezébe, hogy megtanuljanak mindent, amire az életben szükség van."

A pedagógusi pályához kötődően idézte Pázmány Péter XVII. századi esztergomi érsek gondolatait: "Nemes, szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, csupán tiszta szív és szeretet". Tanítani csak szeretettel és szakértelemmel lehet - fogalmazott.

A tanárok, tanítók, óvónők munkájáról szólva kijelentette: egy nemzet legfőbb erőforrása a tudás, az ország fejlődése pedig csak úgy képzelhető el, ha a tudás gyarapodik. Éppen ezért jó körülményeket kell teremteni a nyugodt, kiegyensúlyozott pedagógiai munkához - emelte ki.

Az Apáczai Kiadóról megjegyezte: a nagykorúvá vált, közfeladatokat ellátó magáncég nagyon jó eszközöket teremt a tanításhoz, amellyel a jövőbeli fejlődéshez járul hozzá.

Pálinkás József, az MTA elnöke előadásában kitért arra, hogy a jó pedagógia a logikus gondolkodás biztonságát adja a diákoknak, valamint tudatos tanulásra szoktat, tudatos életre nevel.

Elmondása szerint "a tanítás tudományának alfája a figyelem felkeltése", s az oktatásban egyaránt figyelembe kell venni az élményszerűséget és a tananyagban való előrehaladást. Azt is megemlítette, hogy kultúránként különböznek a szempontok, amelyek alapján valakit jó tanárnak tartanak, de ezek közül nem hiányozhat a rátermettség és a felkészültség.

Beszédében a természeti források szűkösségére is felhívta a figyelmet, amivel a nevelésnek és oktatásnak foglalkoznia kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy "a politikai döntéshozók nem asszisztálhatnak a jóléti társadalmak irreális kívánságaihoz", ezért szembesíteni kell a világot veszélyeztető kérdésekkel a társadalmat, amiben fontos szerepe van a tanároknak.

Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára beszédében kiemelte a pedagógustársadalom jobb megbecsülésének és a diákok közötti esélyegyenlőség megteremtésének fontosságát. Utalt arra, hogy a kormányzat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok, óvónők és a pályakezdők fizetését megemeli.

A pedagógiai módszerekről szólva kiemelte, hogy a kompetenciaalapú oktatási programok keretében a diákokat meg kell tanítani a rendelkezésre álló információkat feldolgozni, értelmezni.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy a természettudományos tárgyakat nem vonják össze, a nyelvtanításra és az informatikai oktatásra ugyanakkor nagy hangsúlyt kell helyezni. Ezzel együtt a pedagógus-továbbképzés fejlesztésének szükségességéről is beszélt, amellyel szemben erősebb minőségi garanciákat kell támasztani.

Arató Gergely felvázolta azt, hogy 2008 nyarától 253 közoktatási intézmény korszerűsítése indul meg 500 oktatási helyszínen, mintegy 80 milliárd forint ráfordításával. A további időszakban ezen felül újabb fejlesztések várhatók, főleg az óvodák terén.

Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter beszédében viszont utalt arra, hogy a magyarországi közoktatás fejlesztése nem valósult meg az utóbbi években, többek között azért, mert a legutóbbi tanévben a pedagógusok 10 százalékát bocsátották el, az iskolák kevesebb pénzt kapnak, egy pedagógusra pedig egyre több gyermek jut.