225 éve nyerte el függetlenségét Amerika
Kétszázhuszonöt éve, 1783. szeptember 3-án Párizsban Nagy-Britannia és egykori észak-amerikai gyarmatai aláírták az amerikai függetlenségi háborút lezáró békét. Évszázadok óta először a britek vesztesként távoztak a csatatérről, az Egyesült Államok révén
2008. szeptember 1. hétfő 14:10 - Hírextra
A franciákkal vívott hétéves gyarmati háború után (1756-1763) az észak-amerikai kontinensen az angoloké lett a vezető szerep. A területen 13 angol gyarmat jött létre (Massachusetts, New Hampshire, Connecticut, Rhode Island, New York, Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia), a gyarmatok azonban a XVIII. századig szorosabb kapcsolatot ápoltak az anyaországgal, mint egymással. Anglia viszont csak nyersanyagszállító és árufelvevő piacoknak tekintette tengerentúli területeit, így a század vége felé egyre súlyosabbak lettek a két fél ellentétei.
A londoni kormány vámokat vetett ki az erősödő amerikai gazdaságra, törvénytelennek nyilvánította papírpénzük kibocsátását, s megtiltotta, hogy az amerikaiak az Allegheny-hegységtől nyugatra fekvő vidékre települjenek.
A helyzetet tovább súlyosbította a bélyegtörvény, melynek célja az okiratok és az újságok megadóztatása volt. Az intézkedés kapcsán a gyarmatiak kijelentették, hogy brit állampolgárként csak akkor adóztathatók, ha az adott törvény választott képviselőik közreműködésével készült - ahogy megfogalmazták: "nincs adózás képviselet nélkül".
Az amerikaiak bojkottot hirdettek az angol árukra, s megtagadták az adók és illetékek fizetését. Az 1773. december 16-i híres bostoni teadélután, a teára kivetett vám elleni tiltakozás csak olaj volt a tűzre. 1774-ben a gyarmatok megállapodtak, hogy szüneteltetik a kereskedelmet Angliával - ezzel gyakorlatilag kitört a függetlenségi háború, bár a fegyverek először csak 1775-ben dördültek el Lexingtonnál.
1775 májusában tizenkét gyarmat képviselőinek részvételével (Georgia nélkül) megtartották a második kontinentális kongresszust, ahol kimondták a polgárőrség átalakulását kontinentális hadsereggé, főparancsnokká George Washingtont nevezték ki. 1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, rögzítették a minden embert megillető jogokat, lefektették a népszuverenitás elvét.
Bár az angolok jól felszerelt hadseregük, nagy flottájuk, hatalmas pénzügyi fedezetük révén fölényben voltak, utánpótlásuk akadozott. Az amerikaiak segítségére sok külföldi önkéntes sietett, majd a franciák és szövetségeseik is oldalukra álltak. Washington csapatai 1781-ben Yorktownnál végső győzelmet arattak III. György csapatai felett, Charles Cornwallis tábornok letette a fegyvert az amerikai és francia csapatok előtt.
A békekötésre 1783-ban került sor, Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét (a százéves háború óta ez tekinthető Anglia első vereségének). Az atlanti-parti angol birodalom csaknem teljesen eltűnt, helyét az immár független Amerikai Egyesült Államok vette át, melynek első elnöke George Washington lett.