Hanyas vagy, Gustav?
Hármas kategóriájú lett a Gustav, amikor lecsapott az Egyesült Államokra, erőssége azonban elérheti az 5-öst is. Ez az elképzelhető legerősebb vihar, amely akár 250 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó széllel jár. Az eddigi rekordot 1999-ben mérték
2008. szeptember 1. hétfő 20:10 - Hírextra
6-os erősségű szélvihar nincs - leginkább azért, mert ilyen kategóriát már nem lenne értelme felállítani; ha ugyanis egy-egy hurrikán eléri az 5-ös erősséget, az már olyan pusztítást okoz, amelyet értelmetlen lenne alkategóriákba sorolni.
A szélviharokat a Saffir-Simpson skála szerint osztályozzák. A leggyengébb az 1-es - ilyen vihar esetén a széllökések erőssége 120-150 kilométer/órás sebesség között mozog.
A legerősebb, 5-ös fokozatú vihar esetén a szél erőssége meghaladhatja a 250 kilométeres óránkénti sebességet. A kategorizálás alapján, ha lenne 6-os erősségű vihar, annak széllökései 280-320 kilométer/órásak lennének.
Elképzelhető, hogy hamarosan szükség lesz ennek a kategóriának a felállítására is. A hurrikánok ugyanis a meleg tengervízből nyerik az "üzemanyagot", márpedig a globális felmelegedés következtében az óceánok vizének hőmérséklete is nő, vagyis erősödnek majd a viharok - figyelmeztetnek a tudósok.
A fizikai törvényei szerint azonban mindennek van határa - a Föld jelenlegi légköri viszonyai és az óceánok állapota miatt ezért valószínűsíthető, hogy egy hurrikán nem járhat 305 kilométer/órás sebességnél erősebb szélviharral. Legalábbis ezt állította még 1997-ben Kerry Emanuel, a MIT (Massachusetts Institute of Technology) klímakutatója.
A fizika határt szab
Ez a felső határ azonban nem abszolút - a klímaváltozással együtt változhat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a most előre jelzettnél erősebbé válhatnak a hurrikánok is - csak még azt nem tudni, milyen mértékben.
Emanuel és néhány kollégája úgy véli, hogy a trópusi óceánok vízhőmérsékletének minden egy C fokos emelkedésével 5 százalékkal nőhet a szélviharok erőssége. Ezzel azonban nem ért egyet Chris Landsea, az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ meteorológusa.
Neki az a meggyőződése, hogy még abban az esetben is, ha a globális felmelegedés üteme a most elképzelhető leggyorsabb lesz - vagyis 1-6 C fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet -, az évezred végéig akkor is csak 5 százalékkal erősödnek a szélviharok. Vagyis kevés az esélye annak, hogy az erősségük meghaladja az óránkénti 322 kilométeres sebességet - állítja Landsea.
Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy a Nancy tájfun, amely 1961-ben csapott le a Csendes-óceán északnyugati részén, 346 kilométer/órás széllökésekkel járt - hangsúlyozzák az Arizonai Állami Egyetem kutatói.
És nem a Nancy hozta a valaha mért legerősebb széllökéseket: 1934. április 12-én a New Hampshire-i Mount Washingtonnál 372, 1999 májusában, Oklahomában pedig 512 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó széllökéseket mértek.
Forrás: MTI