- Melyek az új híd legjellemzőbb adatai?

- A híd szerkezetét tekintve öt szakaszból áll. A meder feletti pályáját két, acélból készült, az árterek felettit pedig három, vasbeton felszerkezetű hídszakasz alkotja. Teljes hossza 1862 méter. Így ez a leghosszabb magyarországi Duna-híd, 12 ezer tonna acélanyagot és több mint 120 ezer köbméter betont használtunk fel az építéséhez.

Az úttest 2X3 forgalmi sáv átvezetésére alkalmas, 36,8 méter széles. Gyalogosan és kerékpárral is át lehet kelni rajta, biciklijárdája a pesti és a budakalászi oldalon is rámpákkal csatlakozik a meglévő kerékpárút hálózathoz.

A híd az MO autóút északi szektorának része. A 2/a és a 11-es főutak közötti csatlakozó útszakaszokkal együtt az építés költsége 62 milliárd forint - tudatta az igazgató. A létesítmény egyik szakaszáról, a nagy Duna-ág fölött húzódó mederhídról még megjegyezte, hogy az úgynevezett ferdekábeles híd, 591 méter hosszú és a középső (hajózó) nyílása 300 méter.

Az acél anyagú útpályát a híd felszerkezete hordja, és ezt a két, egyenként 100 méter magas, "A" betű formájú vasbeton pilon tartja a ferdén, legyezőszerűen elhelyezett kábelek révén.

- Másutt is épült már ilyen szerkezetű híd?

- Magyarországon - ilyen szerkezettel - ez az első folyami híd. A többi kábelhíd közül a pozsonyi Duna-híd ferdekábeles, egyetlen jobbparti, kifelé dőlő tartópilonnal. Az Erzsébet híd klasszikus kábelhíd. A dunaújvárosi Pentele híd kosárfül ívekre kábelekkel függesztett gerendahíd. Korábban csak egy, a ferdekábeleshez hasonló, ám jóval kisebb autópálya hidat építettünk.

Ez a Korongi híd, az M7-es autópálya letenyei szakaszán. Természetesen szerte a világban épültek és épülnek ilyen típusú kábelhidak, tudomásom szerint a Japánban lévő Tatara híd a legnagyobb támaszközű (890 méteres) ferdekábeles híd.

Az igazgatótól megtudtuk, hogy a megyeri, sorrendben 19. dunai hidunkat is beszámítva immár
16 ezer 175 folyóméternyi híd vezet át a Duna magyarországi szakaszán. Ebből 3544 folyóméternyit az utóbbi négy évben építettek.

A Megyeri híd tervezése és építése bővelkedik technikai, technológiai újításokban. Ezeket így foglalta össze Rapkay Kálmán:

- Mind a tervezés, mind a kivitelezés során alkalmazott megoldásokról, technológiákról elmondható, hogy ezek világszínvonalú, 21. század eleji tervezési és hídépítési megoldások. Kiemelném a mederalapozásnál alkalmazott kéregelemes technológiát, ami hazai fejlesztésű szabadalom, vagy akár a pilonok építésénél használt kúszózsalut, de az árterek tolásos technológiával épített hídszakaszainak ívben fekvő felszerkezetét, útpályáját is említhetem.

Részletesebb információt a honlapunk Technológiák menüpontjában találhatnak az érdeklődők.
A hídépítés persze nem ment máról holnapra. A tervezés a 90-es években kezdődött, az engedélyezéshez szükséges részletes környezeti hatástanulmány elkészítését a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1994-ben írta elő.

Eljárások, fellebbezések, határozat-megsemmisítések és eljárás-felfüggesztések sorozata után 1999. szeptember 29-én született meg a környezetvédelmi engedély, a jogerős építési engedélyt pedig 2004. szeptemberében adták ki. Természetesen ezzel még nem hárult el minden akadály az építés elől, de 2006 tavaszán megkezdődhetett az érdemi munka, amely a nagy dunai árvíz hónapjait követően a tervezettnek megfelelően haladt.

- Van-e az új hídnak olyan "atyja", mint például a korábban épülteknek Clark Ádám, Feketeházy János, vagy Sávoly Pál?

- Ilyen módon nem köthető egyetlen névhez, a tervezésben a teljes magyar szakirányú tervezőgárda részt vett.

- Ha egy kívülálló hídrajongó szeretne többet tudni az új hídról, még az avatás előtt, hol kaphat felvilágosítást,esetleg szakirodalmat, prospektust, képeket?

- A híd látogatóközpontját, ahol a tervek, makettek, demonstrációs anyagok, prospektusok mellett vetítettképes bemutató előadásokkal,rövidfilmekkel várjuk az érdeklődőket, 2006 novemberétől működtetjük. Sőt az épülő híddal közvetlenül a munkaterületen is ismerkedhetnek az állóhajóra besétáló látogatók.

A központ nagyon népszerű, látogatottsága egy kisebb múzeuméval vetekszik és egészen a forgalomba helyezésig nyitva lesz. Szeptember 13-án nyílt napot tartunk, amikor egész nap látványos programmal várjuk mindazokat, akik a hidat közelebbről is szeretnék megismerni. Van egy honlapunk is (eszaki-hid.hu), ahol szintén informálódhatnak a projektről, az alkalmazott technológiákról, illetve webkamerák segítségével nyomon követhetik az építés folyamatát - tudatta végül az igazgató.