80 éve emelkedett magasba az első magyar helikopter

Az 1891-ben Pankotán született mérnök 18 évesen építette meg első vitorlázógépét, és 21 éves volt, amikor - Magyarországon elsőként -, iparengedélyt kapott repülőgép készítésére. 1916-ban - már, mint a világ egyik legkiemelkedőbb légcsavar szakértője -, csatlakozott ahhoz a Kármán Tódor vezette magyar mérnökökből álló csoporthoz, amely az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi repülőcsapatainak fischamendi kísérleti telepén egy benzinmotoros, kötött helikopter kifejlesztésén dolgozott. A társaság, amelynek tagja volt Petróczy István és Zsurovecz Vilmos is, 1917-ben kezdett hozzá a PKZ típusú katonai helikopter kifejlesztéséhez. Az első modell egy év múlva el is készült, és még ugyanebben az évben - személyzet nélkül - magasba emelkedett a PKZ-2 is. A szerkezet instabilitását azonban nem sikerült megszüntetni, így a prototípus egy légi bemutatón belengett, leesett és összetört. A kudarcot követően épült új gép már teljes egészében Asbóth tervei alapján készült, de egy hangártűz megsemmisítette.

Kísérleteit csak 1928 elején kezdte újra. A.H.1 típusú, acélcső vázszerkezetű, kb. 540 kg súlyú gépébe egy 120 lóerős Le Rhone francia forgómotort épített be, és ráerősített egy 4,3 m átmérőjű koaxiális légcsavart, hogy a segítségével a levegőbe emelje. A vázszerkezet két oldalán egy-egy kormánylap helyezkedett el, hogy a légcsavarok által keltett függőleges légáramlatot kihasználva a gép előre illetve hátra mozdítását elősegítse. A rugalmas leszállást a masinára szerelt négy focilabda és autógumi biztosította.

Az Asbóth által tervezett helikopter Hosszú István pilótával a fedélzetén, Kispest mellett, 1928. szeptember 9-én emelkedett fel. A propeller 1000 fordulatot tett meg a földön, majd mintegy 1,5 méteres magasságba emelte a gépet, amely egy percig lebegett, majd gond nélkül leszállt. A helikopternek ennek ellenére stabilitási problémái voltak, így többet nem próbálták ki. Az A.H.2-vel azonban október 7-e és 18-a között nyolc sikeres felszállást végeztek, köztük egy 30 perceset is.
A fáradhatatlan feltalálónak azonban pár év múlva - szponzorok híján - anyagi gondjai támadtak, és munkálatait abba kellett hagynia. A típus negyedik változata - az A.H.4 - 1931. május 31-én emelkedett utoljára a magasba.

Asbóth Oszkár félbeszakadt kísérleteit később külföldön se tudta befejezni. Noha kortársai megelőzték, mégis a magyar technikatörténet kimagasló alakja, elért eredményei vitathatatlanok.