A panaszos jelentős jövedelmet szerzett, amivel kapcsolatban 1996-ban büntetőeljárás indult ellene és a nyomozó hatóság zár alá vette a teljes vagyonát. Ezt követően az APEH 231 millió forint összegű adótartozást állapított meg. A panaszos az adótartozást nem tudta megfizetni, mert nem fért hozzá a bankszámlájához, nem rendelkezhetett ingó és ingatlan vagyonával, a bíróság pedig nem engedélyezte, hogy feloldják az adótartozásnak megfelelő vagyonrész zárolását. Az adóhatóság a zár alá vétel tényét figyelmen kívül hagyta, az adótartozást további bírságokkal és pótlékokkal terhelte.

A panaszost a bíróság 2003. áprilisában az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a zár alá vételt megszűntette.

Az adózás rendjéről szóló korábbi és a jelenleg hatályos törvény szerint nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta és a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. A teljes vagyon zár alá vétele egyértelműen ilyen ok. Az ombudsman álláspontja szerint az adóhatóság nem hivatkozhat arra, hogy a végrehajtási eljárás során ezt nem észlelte, hiszen a zárolt vagyonból nem lehet végrehajtani. Azzal pedig, hogy ennek ellenére adóbírságot és a késedelmi pótlékot számított fel, az APEH a jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás követelményével összefüggő visszásságot okozott.

Szabó Máté ombudsman az ügyben megkereste az adóhatóságot, amely ezt követően felülvizsgálta a szankciókat és törölte azokat. A konkrét ügyben ezért külön ombudsmani intézkedésre nem került sor. Ugyanakkor az országgyűlési biztos kezdeményezte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökénél, hogy belső vizsgálattal tárja fel, történtek-e az elmúlt 10 évben hasonló esetek, és amennyiben igen, tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű állapot helyreállítására.