A Stanford Egyetem kutatói kifejezték reményüket, hogy a patkánykísérletek során elért eredményeik egy olyan új gyógyszer kifejlesztéséhez vezetnek el, amely csökkenti a szívroham vagy a koszorúereken végzett bypassműtét során keletkező esetleges károsodást, amikor a szívizom nem jut elegendő vérhez.

Az ALDH2-ként ismert gén szerepét eredetileg az alkohol lebontásában látták, ám mint a Stanford Egyetem kutatói Daria Mochly-Rosennel az élen kiderítették, azok a patkányok, amelyeknél magasabb enzimszintet mértek, kisebb szívizom-károsodást szenvedtek a szívroham alatt.
Amikor viszont csökkentették az ALDH2 szintjét, majd szívrohamot váltottak ki az állatoknál, nagyobb mérvű volt a szívizom károsodása.

Mint a kutatók a Science című tudományos folyóiratban erről beszámoltak, egy úgynevezett Alda-1 nevű vegyületet adagolva a patkányoknak sikerült jelentősen növelni az ominózus enzim aktivitását. A készítmény megvédte azokat a sejteket, amelyek egyébként a csökkentett vérellátás miatt elpusztultak volna.

Az enzim ugyanis segít megszabadulni azoktól a toxikus vegyületektől, amelyek akkor halmozódnak fel, amikor a szív nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz.

"Az enzim központi szerepet játszik egy sor olyan sejtszintű folyamatban, amelyek során a szervezet megkísérli méregteleníteni a toxikus vegyületeket" - hangsúlyozta Tomas Hurley, az Indianai Egyetem kutatója, aki szintén részese volt e kísérleteknek.

A tudósok szerint nagy az érdeklődés az olyan gyógyszerkészítményeket, amelyek képesek csökkenteni a szívroham, vagy a sebészeti beavatkozás során keletkező károsodást. Az Alda-1 nevű készítményhez hasonlatos gyógyszerek képesek lesznek betölteni ezt a szerepet.

Daria Mochly-Rosen szerint egy ilyen gyógyszer, amennyiben embernél is hatékonynak bizonyulna, igen hasznos lenne az angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél a hirtelen fellépő mellkasi fájdalom azt jelzi, hogy a szívizom nem jut elég oxigénhez. A fájdalom egyúttal a közelgő szívrohamra is figyelmeztethet.

Nem tisztázott azonban, hogy a készítmény adható-e nem sokkal egy szívroham után, hogy minimalizálják a kardiális károsodást.

Amennyiben a készítmény beválna, különösen hasznos lenne a kelet-ázsiai származásúak esetében, akiknek 40 százaléka az ALDH2-gén mutáns változatával rendelkezik, s ezáltal fokozottan veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek által. Daria Mochly-Rosen szerint a készítményt hatékonyan lehetne alkalmazni más kórképeknél is, olyanoknál, mint például az oxidatív stressz, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.