Buddhista kegyhely Becskén

Serab Gyalcen nepáli buddhista mester, több nepáli elvonulási központ és kolostor vezetője avatja fel a sztúpát a község határában található Csiga-hegyen - mondta Kovács Kriszta.

A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, több formája van, közülük a Becskén megépült változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki.
A sztúpák építését többhónapos, akár többéves előkészület előzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer, aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is kerül.

A becskei szentély eredetileg Hamburgban épült volna, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki vallási építményeket építhessen közterületen. Így a magyar közösség kapott lehetőséget az elvonulási központjába régóta tervezett sztúpa megvalósítására.

Kovács Kriszta elmondta: a buddhizmus három nagy útjának egyike a vadzsrajána, magyarul Gyémánt Út, amely főleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban maradt fenn. Az Ole Nydahl láma által alapított világi közösségek is a Gyémánt Út nevet kapták világszerte.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség 1996-ban 23 hektáros földet vásárolt Becskén, ahol rendszeresen meditációs kurzusokon fogadják a résztvevőket. Emellett két épített ingatlannal is rendelkeznek a faluban, ezek egész évben kínálják a híveknek az elvonulási helyet.

Magyarországon a becskeivel együtt három sztúpa áll, a Taron és a Zalaszántón lévő szentélyt két másik közösség emeltette.

1992 júliusában a Magyarországi Karma Kagyüpa buddhista közösség központjában, az ugyancsak Nógrád megyei Tar község határában épített sztúpát a dalai láma avatta fel.