2024. november 25. - Katalin

Kaukázusi abszurd

Az izraeli Haaretz tudósítása szerint csecsen harcosok is részt vettek az orosz hadsereg grúziai beavatkozásában. A hír pikantériája, hogy néhány évvel ezelőtt Oroszország keményen leverte a csecsenek függetlenségi törekvéseit, és most enyhén szólva is ut
2008. szeptember 14. vasárnap 16:57 - Ádám Péter
A csecsen katonákat az első vonalba küldték, hogy Dél-Oszétia fővárosát, Chinvalit védjék a grúz erőkkel szemben. Hogy mit kerestek ott, az sokaknak nem éppen világos, talán maguknak a csecseneknek sem. Mindenesetre a csecsen elnök, Ramzan Kadirov büszke az ő harcosaira: „Bebizonyítottuk, hogy mire vagyunk képesek és bebizonyítottuk, hogy magunkat is meg tudjuk védeni a jövőben” – mondta egy véleményformálóknak tartott fórumon. Az oroszbarát Kadirov tehát meg akarja védeni Csecsenföldet, a kérdés, hogy kitől? Eddig csak Oroszországtól kellett, de amíg a csecsenek nem akarnak újra függetlenek lenni, addig nem kell tartaniuk a következő orosz inváziótól. Bár az sem olyan biztos, hogy nem akarnak.

Razman Kadirov
A jelenlegi csecsen elnök apja, Ahmed Kadirov 2004-ben merénylet áldozata lett miután egy ével azelőtt megnyerte a csecsenyföldi elnökválasztásokat. Helyét az akkor 27 éves Razman még nem vehette át, mivel a törvények értelmében 30 év alatt senki sem választható elnöknek. Ezért csak tavaly léphetett hivatalosan apja nyomdokaiba. Az ifjabb Kadirov nemcsak az elnöki székbe követte apját, hanem orosz-barát politikáját is folytatta. Razman komoly magánhadsereggel is rendelkezik, akikből sokan a volt lázadók közül kerültek ki. Nemrég Kadirov egy szex botrányba keveredett, miután egy mobillal felvett videón állítólag több férfi és meztelen nő társaságában látható. Razman azonban azt állítja, hogy nem ő van a felvételen.
Razman Kadirovot 2007 februárjában ültette a csecsen elnöki székbe Vladimir Putyin, akkor még orosz elnök. A Kreml bábjaként emlegetett csecsen elnök egy megállapodás folyamán került hatalomra, az egyezmény szerint Oroszország masszív agyagi támogatást nyújt Csecsenföldnek (persze miután lerombolták), ennek ellenében Kadirov garantálja a nyugalmat a kaukázusi köztársaságban. És amíg dől a pénz Moszkvából, addig talán a nyugalom is meglesz. Azonban az anyagi támogatáson kívül Kadirov mást is szeretne: olajat.

A csecsen olaj

A most 31 éves csecsen elnök támogatja Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, viszont saját országáét nem. Furcsa? Nem igazán, ha a kaukázusi térség erőviszonyait figyelembe vesszük. Oroszország a környék nagyura, ez világosan látható a csecsenföldi és a grúziai konfliktusoknál egyaránt, és ez nem csak haderőben mérhető, hanem az energiaforrások feletti monopólium nagyságában is. Olaj és gáz a kulcsa mindennek. Pont úgy, mint a közel-keleti olajkutak esetében az amerikaiak, az oroszok a kaukázusi energiaforrásokon, illetve a tervezett Nabucco-gázvezeték útvonalán próbálnak minél nagyobb befolyást szerezni. A különbség csak a csomagolásban van: Bush a szenvedő iraki népet szabadítja meg az őt sanyargató diktátortól, Putyin meg (most már Medvegyeven keresztül) azt csinál, amit akar.

Moszkva (Nicaraguával egyetemben) teljes vállszélességben kiáll a Grúziától elszakadni kívánó két tagállam mellett, de amikor a csecsenek kívántak volna elszakadni, akkor biztos, ami biztos alapon egyszerűen széjjelzúzta egész Groznijt. Enyhén szólva is átlátszó az eljárás. Mindezzel együtt a csecsen vezetés - amely a Kadirov-klánt és harcosait tartalmazza - jelenleg teljesen aláveti magát az orosz akaratnak, oly annyira, hogy még katonai támogatást is biztosít Putyinéknak. Ez azonban csak a látszat.

Ramzan Kadirov ugyanis, mielőtt még lelkes Moszkva-párti lett, a csecsen szeparatisták egyik erős embere volt. Az orosz vezetés így nem lehet egészen nyugodt vele kapcsolatban. Bár szépen hangzanak Kadirov olyan kijelentései, mint: „A csecsen nép ma nem akar függetlenséget.” A hangsúly azért mégis csak a „ma” szócskán van, de hogy mikor éled fel újra a csecsen nemzeti büszkeség, az nagyrészt a kétmillió tonnás csecsen olajkitermelés sorsától függ. Kadirov az egész olajbevételt Csecsenföldnek, vagyis a kláni rendszerben tengődő országokat ismerve, magának szerette volna. Moszkva viszont szintén ki akarta venni a részét a jóból, hiszen nem a csecsen férfiak csillogó arcszőrzetéért ragaszkodik kaukázusi tagállamához.

Több pénzt, különben lövünk

Kadirov egyre több pénzt követel Oroszországtól az olajért cserében. Szerinte az olajeladásból származó adó nagy része, úgy 3 milliárd dollár a Moszkvai költségvetésbe vándorol, míg Csecsenföld ennek csak a töredékét kapja meg, ami kicsit több mint 20 millió dollár. Oroszország azért, hogy megnyugtassa Kadirovot 2011-ig mintegy 5 milliárd dollárt szándékozik költeni Csecsenföld újjáépítésére.

Hogy ez kielégíti-e Csecsenföld urát igencsak kérdéses. A csecsen harcosok jelenléte Dél-Oszétiába, mindenképpen Moszkvának szól, de nem biztos, hogy feltétlen a népek barátságát kívánták ezzel kifejezni a csecsenek. Kadirov már fent említett kijelentése, miszerint a Csecsenföldiek magukat is bármikor megvédik, ha kell, könnyen felfogható egyfajta üzenetnek is Oroszország felé: nem biztos, hogy a csecsenföldi nyugalom örökké fog tartani.
Forrás: Haaretz
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását