Út a nevelési tanácsadóhoz

Magyarországon köztudottan hatéves korban válik tankötelessé a gyerek. Akit tehát ebben az életkorban iskolaérettnek nyilvánítanak a nevelési tanácsadó munkatársai, az elkezdheti iskolai tanulmányait az általános iskola első osztályában. Sok szülő azonban az amúgy iskolaérett gyerekét sem engedi el hatévesen az iskolába.

Úgy gondolja, jobb lesz neki még egy évig az óvodában játszani, erősödni. Sőt, olyan szülő az idén is szép számmal akad, aki még egy évet "ráhúzna", csak nyolcévesen engedné gyerekét az első osztályba, csakhogy az iskolaérett hétévesek már csak rendkívüli esetben halaszthatják egy évvel későbbre az iskolát.

- Melyik szülő jár el helyesen? - kérdeztük dr.Szakács Katalin pszichológust, a Nevelési Tanácsadók Országos Egyesületének elnökét.

- Pszichológiai szempontból célszerűnek tartom, ha az iskolaérett hatéves gyerek elkezdi az első osztályt. Öt-hatéves korban van egy nagyon érzékeny, fogékony életszakasz a gyerek életében, amikor az értelmesebbek nagyjából megtanulják a betűket, ha nem is tökéletesen, de összerakják, elolvassák őket.

Ezt az életszakaszt ki kell használni, mert hamar továbblép rajta a gyerek. Az óvodában azonban többnyire kihasználatlan marad, és hét-nyolcéves korban nem jön újra elő. Ugyanakkor megértem azokat is, akik halogatják gyerekeik iskolakezdését.

- De hiszen azt állítja, hogy az pszichológiai szempontból előnytelen megoldás!
- Valóban, viszont gyakori probléma, hogy az iskola első osztályában olyan viselkedést, teljesítményt várnak el az ilyen gyerektől, amire nincs felkészülve, így valójában nem is kívánható meg tőle. Például túl gyors ütemű írást, olvasást követelnek tőle, fegyelmezetten kell ülniük a tanóra végéig és hasonlók.

- Lehet, hogy a követelményeknek eleget tenni nem tudók, a többiektől lemaradók a nevelési tanácsadóban kötnek ki, például magatartási, tanulási zavarral?
- Könnyen előfordulhat.

- A tanácsadó szolgáltatásaiért fizetnie kell a szülőnek?

- Minden szolgáltatásunk ingyenes, legyen szó óvodás, iskolás gyerekről, vagy szülőről. A kötelező feladatokon kívül, mint amilyen például az iskolaérettségi vizsgálat, vannak mozgásjavító, fejlesztőpedagógiai, pszichológiai, logopédiai foglalkozások is a nevelési tanácsadókban. A felnőttekkel csak a gyerek problémájához kötődően foglalkoznak szakembereink. Szintén térítésmentesen.

- A szülő viszi, vagy a pedagógus, az iskola küldi gyakrabban nevelési tanácsadóba a gyereket?
- A szülőé a döntő szerep. A pedagógus hiába szólítja fel a szülőket, hogy vigyék el a gyereket egy vizsgálatra, ha ők nem akarnak együttműködni a tanácsadóval, nem sokra jutunk. Ebben a munkában alapvető a bizalom a szülő és a tanácsadó munkatársa között. Hozzánk erőszakkal, törvényre hivatkozva értelmetlen bárkit is elhozni.