Az előkészület nem büntethető, de felhasználható

Az MTI annak kapcsán kérdezte a több évtizedes ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogászt, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke pénteken a Legfőbb Ügyészséghez és a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) fordult, soron kívüli vizsgálatot kérve, mert egy birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt azóta visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.

Az MDF elnöke közölte: a hangfelvétel szerint egy T. A. monogramú vállalkozó egy III/III-as háttérrel is rendelkező vagyonvédelmi céget azzal bízott meg, hogy gyűjtsenek róla terhelő adatokat, amiket a párt elnökválasztási kampányában használnának fel. A megbízás mögött Almássy Kornél áll, a párt élén történő váltást - mint jelezte, a hangfelvétel szerint - S.-ék pénzelik.

Tóth Mihály az MTI-nek azt mondta: a beszélgetés csak előkészület, és az ügy megítélésekor szóba jöhető bűncselekményeknek - a személyes adatokkal visszaélésnek és a magántitok jogosulatlan megismerésének - az előkészülete a Büntető törvénykönyv szerint nem büntetendő.
Mint hozzátette, a beszélgetések, amelyekben arról van szó, hogy adatokat kellene gyűjteni valakiről, "erkölcsileg nagyon súlyos megítélés alá eshetnek, de büntetőjogilag indifferensek".

Ezért meglátása szerint a nyomozóhatóságok nem fognak tudni megállapítani semmilyen "épkézláb" tényállást, akár személyes adatokkal visszaélést, akár magántitok jogosulatlan megismerését. "Ennek csak az előkészületéről beszélhetünk, az előkészület pedig nem büntethető" - magyarázta.

"Akik egy telefonbeszélgetést folytatnak arról, hogy +ezt meg kellene nézni+, anélkül, hogy bármit is tennének, ott nem jut el kísérleti szakba a cselekmény. Ahhoz az kellene, hogy valamilyen konkrét módon meg is kíséreljék" - mondta a büntetőjogász.

Dávid Ibolya feljelentése ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn feljelentés-kiegészítést rendelt el, a Legfőbb Ügyészség pedig -, miután megvizsgálta és értékelte az MDF elnöke által benyújtott hangfelvételt - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Főügyészséghez továbbította a feljelentést.

A hvg.hu által nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint a T.-vel jelzett férfi Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai főtanácsadója, az S. pedig Stumpf István egykori kancelláriaminisztert jelöli. A beszélgetés T. J. (Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa) és egy általa "elnök úrnak" nevezett személy között folyt - szombaton Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elismerte, hogy vele beszélt Tóth János. Stumpf István a hétvégén visszautasította, hogy bármi köze lenne az ügyhöz.

Az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél és vezetői lakásán - összesen hat helyszínen - a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának lőfegyverrel visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartott házkutatást a Nemzeti Nyomozó Iroda múlt szerdán. A házkutatás során kiderült, hogy a fegyverek nem minősülnek lőfegyvernek, a rendőrség azonban több számítógépet és adathordozót lefoglalt, az ezeken található adatokat jelenleg szakértők elemzik. A rendőrség magántitok jogosulatlan megismerése miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

A bűnügy kapcsán ülésezett a Nemzetbiztonsági Kabinet. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter közleménye szerint egy "titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését".

Horváth József, az UD Zrt. vezetője a nyomozással kapcsolatban kijelentette: valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem például a Fidesz, amelynek kormányzása idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé. Innen a kormányváltás után, még 2002-ben küldték nyugdíjba, 42 évesen.