A Magyar Rádió év elején elindult azon a pályázaton, melyben az Antenna Hungária Zrt.-vel verseng az „egy hullámsávon több adás párhuzamos sugárzására alkalmas műsortovábbító rendszer” üzemeltetéséért. Az ehhez szükséges – 3,2 milliárd forint – hitel felvételét a rádió vezetése már akkor eldöntötte, hogy a pályázatnak még nem volt nyertese. Sőt, valójában már akkor, mikor még maga a pályázat beadási határideje sem járt le. Igaz, a konkrét kuratóriumi döntést – vagyis az aláírást – végül elnapolták, mondván, megvárják vele a pályázat végeredményének kihirdetését.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) július 25-án meg is hozta döntését: ennek értelmében a nyertes az Antenna Hungária Zrt, vagyis a rádió vesztett. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma július 28-i elnökségi ülésén mégis úgy döntött ennek ellenére felveszi a hitelt. A mindenáron megszerezni kívánt összeg jelzáloghitel, melynek fedezete maga a Magyar Rádió Zrt. Bródy Sándor utcai épülete. Ez egy igen komoly vállalás, hiszen az esetleges visszafizetés elmaradásakor az épület tulajdonjoga kikerülhet a rádió kezéből, és átszállhat a hitelező CIB bankra. A bevállalás akkor lehetne ésszerű, ha a pályázatot megnyerték volna. A helyzetet ismerve azonban gyanúsan értelmetlennek tűnik.

Avagy…

Magyarán szólva a rádió vezetősége már akkor tudta, hogy a pályázat okán felveszik a hitelt, mikor még a pályázat le sem járt, és annak ellenére felvették, mikor kiderült nem ők nyertek. Ez teljesen világossá teszi, hogy a felvett pénznek semmi köze sincs a digitális műsorszórási pályázathoz. De akkor mihez?

A Társaság a Közszolgálati Rádióért nevű civil szervezet ezért hétfőn az Állami Számvevőszékhez fordult. Levelüket az ÁSZ főigazgatójához Bihary Zsigmondhoz címezték. Ebben kérik a főigazgatót, indítson vizsgálatot a hitelfelvétellel kapcsolatban élve az ÁSZ Közbeszerzési törvény 327.§ (1) bekezdés b. pontjában szereplő jogkörével.

A rádiósokból, újságírókból és köztiszteletben álló személyiségekből álló szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy itt a nemzeti vagyon és a nemzeti kultúra elherdálásának újabb lépéséről van szó, így ennek elherdálását meg kell gátolni. „Ha közösen teszünk érte, akkor nagyobb a tények ereje, mint a hamis szavaké” – vallják.

Kérdések vannak, válaszok a vödörben

Érdekes módon a szervezet arra az április 11-én kelt nyílt levélre sem kapott választ, amiben az üggyel kapcsolatban néhány kérdést tettek fel a rádió vezetőségének. Pedig a kérdések világosak, és az ügy jelenlegi állása alapján kulcsfontosságúak – sőt, még ma is azok. Ezek közül öt hónapja nem kaptak választ például arra, mi a pénzügyi garancia, hogy a Magyar Rádió vissza tudja fizetni a hitelt, miközben még egyéb, igen nagy összegű, 2008. végéig lejáró hiteltartozása is van? A történethez hozzátartozik az is, hogy a rádió idén az állami költségvetésből 5,9 milliárd forint támogatásban részesül.

Másik érdekesség, hogy ez a jelzálog alapú hitelfelvétel nagyon hasonlít a Magyra Televíziónál lezajlottakra. Ott információink szerint a visszafizetést csak vagyonvesztés árán tudták megoldani. Ám a slusszpoén mégis az, hogy akkor az MTV alelnöke – aki a hitelfelvételben aktívan közre is működött – az a Such György volt, aki most a Magyar Rádió jelenlegi elnöke.

A rádió vezetőinek fontos volna azt is megválaszolniuk, hogy a hitelfelvétel következtében a nem áll-e fönn az a veszély, hogy a Magyar Rádió a legértékesebb vagyontárgyát, a stúdióit veszítheti el? És az sem mellékes, hogy mekkora a kockázata annak, hogy vagyonvesztés következtében a Magyar Rádió a - jelenleg saját tulajdonú - stúdióépületet az új tulajdonostól kényszerül visszabérelni, miként ez a Magyar Televízió esetében is történt.

Sajnos a rádiónál nem sikerült elérni senkit, aki érdemben válaszolt volna kérdéseinkre.