Beszámoló a GVH 2007-es tevékenységéről
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkáját a gazdaság állapota, a gazdasági szereplők aktivitása, a kormány, illetve a parlament által napirendre tűzött szabályozási változtatások, illetve a szervezet által önmaga számára megfogalmazott stratégiai célok be
2008. szeptember 16. kedd 14:10 - Hírextra
Nagy Zoltán a GVH 2007. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról tartott beszámolót, amelyet az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája követett hétfőn az Országgyűlésben.
A GVH elnöke arról beszélt, hogy a hivatal évek óta megfogalmazza azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén abban az évben, illetve hosszabb távon is folytatják a munkájukat. Hozzátette, hogy tavaly a rövid távú célok között szerepelt a közbeszerzéses kartellek elleni fellépés, a sérülékeny fogyasztói csoportok fokozottabb védelme és a nagyméretű kiskereskedelmi láncok piaci viselkedésének alapos áttekintése.
Emellett véleménye szerint sikeresen megtörtént egy friss jogintézmény, az úgynevezett kötelezettségvállalás gyakorlatba való átültetése. Ez utóbbi alapjaiban változtatja meg a GVH gyakorlatát. Ilyen esetben ugyanis az eljárás alá vont vállalkozások vállalják, hogy magatartásukat és gyakorlatukat összhangba hozzák a versenyszabályokkal. Így elkerülhetik a bírságolást, de a vállalkozásnak aktívan kell orvosolnia korábbi versenyellenes magatartását.
Nagy Zoltán kitért rá, hogy a hivatalhoz benyújtott panaszok és bejelentések száma megduplázódott a korábbiakhoz képest.
A tavalyi év statisztikai adatait sorolva azt mondta, hogy összesen 204 eljárást folytattak le, ezek közül 158 zárult érdemi döntéssel. Ezekben az ügyekben 2 milliárd 300 millió forint bírságot szabott ki a versenyhivatal. Hozzátette, hogy a kartellügyekben kiszabott bírságok is milliárdos nagyságrendet érhetnek el. Nagy Zoltán elmondta, hogy ebben az esetben a statisztika javuló tendenciát mutat, nő a beszedett bírságok aránya.
A GVH elnöke kitért rá, hogy tavaly megtörtént a légitársaságok és a hitelkártyát kibocsátó pénzügyi intézmények, vagyis a bankok tájékoztatási gyakorlatának teljes körű áttekintése. Emellett két ágazati vizsgálatot is elindítottak a televíziós műsorszolgáltatás terén, illetve a lakossági pénzügyi bankpiacon.
A Gazdasági Versenyhivatal versenypártoló tevékenysége kapcsán azt mondta, hogy több mint száz szervezetet véleményeztek tavaly, és kiemelt figyelmet kaptak az energiaszektorban zajló szabályozási folyamatok.
Nagy Zoltán megemlítette, hogy 2005-ben alapították az OECD-vel közösen azt a regionális oktatási központot, amelyben 21 kelet és közép-kelet ország versenyhatóságainak munkatársait kaphatnak képzést.
Beszámolójában kitért arra, hogy korábban megfogalmazták és közleményben kiadták azokat az elveket, amelyek alapján a bírságok nagyságát megállapítják.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a GVH döntéseit a bíróság előtt lehet megtámadni. Elmondta: a tavalyi évben is folytatódott az a tendencia, hogy az általuk hozott elmarasztaló döntéseknek körülbelül felét bíróság előtt támadták meg az érintettek, de a GVH döntésein viszonylag kis számban változtat a bíróság.
Nagy Zoltán úgy összegzett, hogy a hivatal munkájában négy ügycsoport különíthető el. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, a versenykorlátozó megállapodások, valamint az erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépés, illetve a fúzióengedélyezések.
Elmondta, hogy számos esetben saját észlelés alapján indítanak fogyasztóvédelmi és piactisztító eljárásokat. Ennek nyomán például megállapították, hogy néhány bank félrevezető módon tájékoztatja a fogyasztókat a hitelkártyákat népszerűsítő anyagaiban.
Nagy Zoltán kiemelte, hogy a hivatal egyik legfontosabb feladata a kartellek felderítése, mert ezek az ügyek okozzák a legnagyobb károkat a fogyasztóknak, a gazdaságnak és a társadalomnak.
Példaként említette, hogy 468-468 millió forintos bírságot szabtak ki a mind a Magyar Posta Zrt-re, mind a Magyar Lapterjesztő Zrt-re, mert korábban abban állapodtak meg, hogy nem támadják egymás piacait.
A GVH elnöke azt is elmondta, hogy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata két lépcsőben történik. Először megvizsgálják, hogy erőfölényben van-e a vállalat, és ha ez bebizonyosodik, akkor azt vizsgálják, hogy a vállalat magatartása megvalósított-e visszaélést.
A GVH megállapításainak többségével egyetért a gazdasági bizottság, kivéve a villamosenergia-piac liberalizációjára vonatkozó elképzeléseket - közölte a politikus a versenyhivatal 2007-es tevékenységéről szóló beszámoló általános vitájában, amit a gazdasági bizottság elfogadásra javasol az Országgyűlésnek.
Podolák György szerint a versenyhivatal és a gazdasági bizottság között filozófiai különbség van, a bizottság ugyanis az ellátásbiztonságot tartja a legfontosabbnak. Hozzátette: a GVH csak és kizárólag a versenynek alárendelten vizsgálta a kérdést.
A határozati javaslatot előterjesztő bizottság elnöke szerint az energiapiaci versenyt csak akkor lehet megteremteni, ha annak feltételei adottak, vagyis legalább az energiatermelés biztosított, "több van belőle, mint amire szükség van".
"Egy energiahiányos piacon nem lehet versenyt produkálni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy sem az aukciókat, sem az árak megállapítását nem lehet erővel befolyásolni.
Podolák György azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy a rendszerirányítónak függetlenül kell működnie minden egyes energiacégtől. Ez ma Magyarországon komoly gondot okozna - vélekedett.
A kormány álláspontját ismertető Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a GVH szerint a villamosenergia-piaci szabályozás biztosítja a piacnyitás jogi feltételeit, ugyanakkor még 2007-ben is voltak hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm). Hozzátette: utóbbiak megszüntetése mellett a hivatal javasolja a villamosenergia-ipari rendszerirányító teljes tulajdonosi szerkezetváltását, illetve a regionális villamosenergia-piacok megteremtését, valamint a kötelező átvételi rendszer átalakítását.
Az államtitkár szerint a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, hogy nem az új villamosenergia törvénynek kell szabályoznia a htm-ek felbontását, mivel ennek a kérdésnek a tisztázása nem egy ágazati törvény feladata. Emellett azonban mindenképpen szükség van ezeknek a szerződéseknek a felülvizsgálatára.
Molnár Csaba azt mondta, a kormány szükségesnek tartja a Magyar Villamos Művek tulajdonosi befolyásának csökkentését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-ben (Mavir).
A GVH egészségügyet érintő megállapításairól közölte: a kormány szükségesnek tartotta a kórházi ágyak számának csökkentését, mert jelentős részük kihasználatlan volt. Kitért arra is, hogy a hivatal szerint a kórházi ágyak csökkentése miatt hosszú várólisták alakultak ki és jelentősen nőtt a szolgáltatók felhalmozott tartozása. A gazdasági tárca államtitkára szerint az egészségügyre vonatkozó megállapítások az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezésével már aktualitásukat vesztették.
Az összefonódásokról úgy nyilatkozott: ilyenkor azt vizsgálják, hogy a fúzió nem hoz-e létre vagy erősít meg olyan gazdasági erőfölényt amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését.
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta, pártja azért támogatja a GVH beszámolóját, mert színvonalasnak, megalapozottnak tartja azt. Kiemelte, hogy a 2007 igen nehéz év volt a hazai gazdasági szereplők számára, hiszen a megszorító intézkedések következtében a helyzetük nagyon jelentősen romlott.
Megjegyezte, hogy a versenypolitika szempontjából katasztrofális eredménnyel járt az "SZDSZ által megfogalmazott, és az MSZP által szorgalmazott, átgondolatlan" egészségpolitika. Herényi Károly feltette a kérdést: miként fordulhat elő Magyarországon, hogy egy banki szolgáltatás ára az állampolgároknak lényegesen nagyobb terhet jelent, mint Európa fejlettebb országaiban? Az MDF-es politikus elmondta: a GVH 2007-ben 204 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, ebből 158 versenytanácsi döntés született. Hozzátette: az ügyek száma 2006-hoz képest nőtt, míg a kiszabott bírságok összege csökkent.
Ékes József (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy a közbeszerzési törvény alapján sokkal többet kellene vizsgálni az önkormányzatokat. Beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak erős energiapolitikára van szüksége. Felvetette, hogy Magyarországon épül a legtöbb bevásárlóközpont Európában.
Amíg nem tudjuk elérni, hogy a bevásárlóközpontok készleteit 60-70 százalékban magyar árukkal töltsék fel, az állampolgárok arra kényszerülnek, hogy az olcsó, rossz minőségű, ki tudja honnan származó termékeket vásárolják meg - fogalmazott Ékes József.
Koszorús László (Fidesz) felszólalásában megköszönte a GVH magas színvonalú munkáját. Kiemelte, hogy a versenyhivatal sokat tudna segíteni a tudatos fogyasztói kör megteremtésében, ha a hivatal munkájához mindenki hozzáférhetne.
Podolák György (MSZP) nagyon fontosnak nevezte az energiaellátás biztonságát. Ha nincs ellátás, akkor hiába beszélünk alacsony árról, szenzációs versenyről - tette hozzá. Ő is azt mondta, hogy az EU-ban az egyik legnagyobb problémát jelenti a közös energiapolitika hiánya.
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke zárszavában kiemelte: nagyon fontosnak tartja a GVH feletti demokratikus kontrollt. Hangsúlyozta, hogy a hivatal véleménye szerint szükség van a hitelintézeti törvény olyan módosítására, amely egyértelművé teszi, hogy a fogyasztókat ne ejtse fogságba egy hosszútávú hitelszerződés. Beszélt arról is, hogy a GVH tud fellelni kartelleket, ha valaki ebben segít neki.
Az elnöklő Lezsák Sándor az együttes általános vitát lezárta.
Forrás: MTI