Frissen sült ökörrel és magyar szóval a Fekete-tenger partján

Pálosi Ferenc 1992-ben egy fémfeldolgozó céget nyitott, azóta ezzel foglalkozik, a helyi kereskedelmi kamarának is tagja. Ezenkívül a református templom gondnokaként intézi e templom ügyeit, vigyáz a templom vagyonára. A konstancai vállalkozó 2004 májusában vehette át az akkori köztársasági elnöktől azt a megbízó levelet, amely a tiszteletbeli konzuli tisztségét ruházta rá. Most, négy esztendő elteltével az MTI bukaresti tudósítójával a mamaiai tengerparton elmondja: feladatát nagyon is komolyan vette.

Emlékeztet: Konstancán tizenkilenc nemzeti kisebbség él, a török, a tatár és a lipován után létszámban a magyar közösség a legnépesebb, 2000-2200 főt számlál. Ezenkívül rengeteg turista érkezik Magyarországról is, emiatt elkerülhetetlen egy-egy kisebb-nagyobb baleset, olykor kirabolnak valakit, ilyenkor a magyarok egyetlen támasza a tiszteletbeli konzul.

Az elmúlt esztendőkben azonban megpróbált nagyobb lélegzetű dolgokat is véghezvinni, elősegítve a magyarországi vállalkozók minél erőteljesebb jelenlétét. Sok üzletembert hívott meg Konstancára, olyanokat, akik az utak, hidak és vízpartok fejlesztésében érdekeltek. Csodálkoztak is, hogy a helyi román fél mindenkit jóindulattal, nyitottan fogadott - mondta az MTI-nek Pálosi Ferenc. Sikersztoriként említi a TriGránit másfél milliárd eurós befektetését.

Szomorúan teszi hozzá, hogy nem minden erőfeszítése hozta meg gyümölcsét. Szerette volna például, ha a magyar államnak is lett volna rakpartja a konstancai kikötőben, akár bérelve, akár saját tulajdonban. Ez nem sikerült, Budapesten nemrég el is panaszolta ezt a magyar vezetőknek. Pedig a román fél annak idején még olcsón kínált kisebb-nagyobb területeket, azóta már megdrágult minden. Mindenki másnak van itt rakpartja - fűzi hozzá. Felidézi azt is, hogy régebben potom pénzért kínálták a szállodákat azon a környéken, jöttek is vásárolni a németek, a franciák, az arabok, csak a magyarok nem.

Pálosi Ferenc mindesetre folytatja a magyar identitást megőrző tevékenységét, saját anyagi forrásait sem kímélve. Immár harmadszor rendezett Konstancán magyar napot, mindegyikre meghívott a Székelyföldről valamilyen népi együttest. Ezúttal a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes szórakoztatta a meghívottakat, akik között ott volt Magyarország bukaresti nagykövete, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, több erdélyi megye önkormányzati vezetője, több székelyföldi város polgármestere, számos román tisztségviselő is.
A vendégsereg egy szálloda uszodájában kóstolhatta a jobbnál jobb magyar ízeket, nagyot kanyaríthatott bárki az udvaron sütött ökör húsából. De az esemény legfontosabb kulturális hozadéka maga a találkozás ténye volt. Hiszen a magyar és román vendégek késő estig tartó beszélgetéseken ismerhették meg egymást, barátságok szövődtek, ötletek születtek az együttműködésre.