A foglalkoztatás bővítése közügy és közös felelősség

Szűcs Erika azt mondta: az "Út a munkába" elnevezésű program megvalósításához októberben a parlament elé kerülő és decemberben elfogadtatható törvénymódosítások célja, hogy olyan viszonyok alakuljanak ki Magyarországon, melyben az emberek a munkát helyezik gondolkodásuk és életstratégiájuk középpontjába. Részben ösztönzik, másrészt kényszerítik őket arra, hogy munkát találjanak.

A terv az, hogy csak az kapjon szociális segélyt, aki egészségi állapota vagy társadalmi, családi körülményei miatt nem tud dolgozni, mindenki másnak elfoglaltságot, feladatot, s ha szükséges, képzést lehessen találni - mutatott rá.

Indoklása szerint az európai uniós átlagnál 8 százalékkal alacsonyabb magyarországi foglalkoztatottság javítására többre van szükség adó- és járulékcsökkentéseknél. A társadalomban az elmúlt húsz esztendőben olyan "szigetek" alakultak ki, melyek területi koncentrációban egyszerre mutatják a gazdasági alulfejlettséget, és a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, a munkával egyáltalán nem találkozó emberek koncentrációját. Itt pedig más ösztönzők kellenek.

Szűcs Erika utalt rá: elképzelések szerint a mostani 205 ezer helyett mindössze 100 ezren részesülnének szociális segélyben, a többiek tanulnának, vagy a közcélú foglalkoztatásban vennének részt. Utóbbihoz nélkülözhetetlen partnerek az önkormányzatok, melyek közfoglalkoztatási tervek készítésével is hozzájárulnának a program sikeréhez, valamint segítenének, hogy a foglalkoztatottak a kiemelt nagyberuházásokba is bekapcsolódhassanak.

A szaktárca vezetője úgy vélte, az állam által növelt álláskínálattal, azon emberek tömegei kerülhetnek vissza a munka világába, akikre idővel a gazdaság szereplői is igényt tartanak.