Molnár Gyula, Magyarország legrégebben fennálló és legismertebb nem fővárosi dzsesszegyüttesének vezetője a kezdetekről emlékezve elmondta: a zenekar Szegeden 1964-ben állt össze lelkes egyetemistákból és amatőr zenészekből. Az akkoriban legnagyobbnak számító hazai könnyűzenei rendezvényen, a Salgótarjáni Jazz- és Tánczenekarok Fesztiválján 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egy ezüst és két aranydiplomát nyertek.

Az együttes vezetőjeként Juhász Gyula-díjat, majd eMeRTon-díjat kapott a művész, amelyet a csapatnak 2001-ben ítéltek oda. A zenekar 1994-ben a Salgótarjáni Nemzetközi Dixieland Fesztiválok szervező házigazdájaként Pro Urbe-díjat, 1996-ban Szegedért Emlékérmet kapott. 2004-ben a 40 éves jubileum alkalmából Szeged Város Aranyérmét vehették át.

A Molnár Dixieland jövőre ünnepli negyvenötödik születésnapját, de már idén elindul az ünnepi koncertsorozat. A nagy finálé jövő nyáron lesz Budapesten. A programok egyébként folyamatosak itthon és a környező országokban is: nyáron játszottak Kolozsváron és a közelmúltban Zentán, de többször mutatták meg milyen is a jó zene Szegeden, a hétvégén pedig Mosonmagyaróváron szórakoztatják a közönséget.

Az ünnepi, nyolc-tíz helyszínes előadás-sorozat október 20-án kezdődik a kecskeméti Katona József Színházban, ahol már vendégei is lesznek az együttesnek. Ezt követően ebben az évben még valószínűleg lesz egy koncert Marosvásárhelyen is. Jövőre pedig a hazaiak mellett felvidéki, erdélyi és vajdasági koncertekre készülnek. A turné 2009. augusztus 28-án, a Művészetek Palotájában egy önálló esttel zárul, amely egy tradicionális dzsesszhétvégéhez kapcsolódik majd.
A zenész bevallotta: a negyvenötös, az ötvenes és a hatvanötös számok körében él mostanság. Vagyis hatvanöt éves, ötven éve zenél és negyvenöt éves a zenekara.

A vezető elmondta: az eredeti tagok közül rajta kívül sajnos már egy sincs a zenekarban.
A jó koncerthez azonban nem csak kiváló zenészek, de jó közönség is kell. Korábban soha nem gondolták volna, hogy annyi fiatal érdeklődik majd zenéjük iránt, mint most - vallotta be. Szerencsére azonban nem csak a nézők közt van meg az utánpótlás, de a színpadon is. Így, míg negyven évvel ezelőtt Benkóékkal ketten voltak a palettán, most már csaknem húsz dixie-t játszó együttes van, közülük sokan fiatalok.

Ennek ellenére bárhol zenélnek a szegedi "öregek", a közönség szereti muzsikájukat, ahogy egyik külföldi koncertjükön valaki fogalmazott: egy rendkívül erős típusú dixielandet ötvöznek a szegedi erős paprikával- mondta Molnár Gyula. Ez ígérik tehát mindenkinek, aki az ünneplésbe valahol bekapcsolódik majd.