Párttagot az űrbe!
Kína újra az űrbe készül. A negyedik kínai tajkonauta már nemcsak az űrhajó ablakain át figyelheti a Nagy Falat, de tízmillió eurós kabátkájában ki is sétál az ajtón. Így Csaj Cse-kang lesz az első kínai, aki lábait a kozmosz sötét ösvényére helyezi.
2008. szeptember 17. szerda 07:29 - Pénzes Dávid
Kis lépés lesz ez Csaj Cse-kangnak, de nagy a Kínai Népköztársaságnak. Az illető űrhajós lett ugyanis kiválasztva, hogy nagy népi demokratikus országának nevében először lépjen ki a világűr kies magányába. A világban ma körbenézve ez apró hírnek tűnik: eltörpül a hitelválság gyűrűzése, az amerikai elnökválasztás, vagy az orosz-EU viszony rendezése mellett.
Űrséta
Az űrséták során a legnagyobb veszélyt űrszeméttel vagy mikrometeorittal való találkozás jelenti. A Földtől 300 km-re, egy átlagos űrrepülőgépes küldetésen a pályasebesség 7.7 km/s. A hatalmas sebesség miatt egy jelentéktelen részecske (pl. egy apró festékszemcse, mint a különböző űrtevékenységek során legjellemzőben az űrbe juttatott űrszemétfajta) kinetikus energiája is olyan nagy, hogy komoly károkat okozhat. Minden űrrepülés során keletkezik űrszemét, a probléma egyre nagyobb méreteket ölt.
Mégsem szabad elmenni mellette, mert a jelentősége túlmutat magán a tényen, hogy kilép-e az űrbe Cse-kang, vagy nem. Az, hogy ez létrejöhet véglegesen és visszavonhatatlanul bebizonyította, hogy Kína a nagyhatalmak sorába lépett. Néhányan mondhatják, hogy „persze, ezzel már régen tisztában vagyunk”. Ám az ilyen beszólások inkább a jövőnek szólnak, predesztinálják a félelmeinket. Azt a jövőt, amit sokak szerint a „nagy kínai veszedelem” jelent majd ránk nézve. Azon, hogy a kínai gazdasági terjeszkedés jó-e vagy nem, lehet vitatkozni. A tényen azonban, hogy ez egyre agresszívabban folyik nem. Az űrhajós felküldése pedig ennek a folyamatnak egy komoly állomása.
Azzal, hogy Kína képes űrhajóst küldeni a világűrbe (űrhajón) már öt éve tisztában vagyunk. Azóta másik két űrhajós is megtette ugyanezt. Mégis, az űrséta megtétele, vagyis hogy az űrhajós elhagyja a kabint - azonban egy minőségileg más szintet és technológiát jelent. Sokkal aprólékosabb tervezést és felkészülést, mint az űrséta nélküli fellövések. A szovjeteknek ez négy évig tartott. Jurij Gagarin 1961-es felszállása után Alekszej Leonov 1965-ben bújt ki az űrhajón kívülre. Ezzel ő lett az első aki, földlakóként kisétált az űrbe. A kínaiaknak ugyanez öt évig tartott, de ne feledjük a hatvanas években az űrverseny mindennél fontosabb volt, a két szuperhatalom minden energiáját, és kapacitását erre fordította.
De miért is olyan fontos ez? Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy jelenleg az űrkutatás igényli a világ legmodernebb laboratóriumait, technikai vívmányait, és úgy egészében véve háttériparát. Ezekből következően pedig óriási a tőke és energiaigénye. Vagyis csak olyan ország vághat bele saját űrkutatásának fejlesztésébe, amelyik mindezekkel rendelkezik. Ha nem megy, akkor össze kell fognia: ahogy azt Európa országai is teszik. Kína viszont egyedül jutott el oda, ahol tart. (Az ipari kémkedés lehetőségét tekintsük rosszindulatú vádnak.)
Kínában a nyolcvanas évek elejétől kezdődően olyan ipari-, és kutatás-fejlesztési háttér épült ki, ami képes volt eljutni az űrséta rendkívül összetett és bonyolult kifejlesztéséig. Mindez természetesen azért kezelendő kiemelten, mert az űrséta (és persze általában az űrkutatás) egy különleges a típusú fejlesztési ág. Mivel még egészen gyerek-, sőt inkább csecsemőcipőben jár, ezért mindent szinte a semmiből kell kitalálni.
Leonov kalandja
Az újfajta egyenruhába öltözött Leonov kimászott a zsilipbe, majd onnan kilépett a bársonyfekete semmibe. Szabadon lebegett tova az űrhajótól, mindössze egy 5 méteres köldökzsinór kapcsolta a biztonsághoz. Az ámulatnak azonban nagyon hamar vége szakadt, a tervek szerint összesen 12 percnyi kinntartózkodás volt engedélyezve. A visszaindulásnál az űrruha megtréfálta a nem kellő gondosságú csapatot. A belső nyomás kifelé feszítette a ruha puha falát, amitől Leonov az űrséta végén úgy nézett ki, mint egy Michelin-baba. Ezért lábbal előre – az előírt pózban – nem is tudott visszamászni a zsilipbe, de a legnagyobb meglepetésére fejjel előre sem. Ekkor drámai tettre szánta el magát az űrhajós: elkezdte leereszteni a ruhájából a nyomást. Ez életveszélyes mutatvány volt de végül sikerült visszabújni a zsilipbe. Ám rossz pózban volt, a lábával nem tudta bezárni az ajtót maga után. Meg kellett fordulnia, de a zsilip nem erre volt tervezve, és a levegője is fogytán volt. Saját bevallása szerint is hihetetlen erőfeszítésébe került becsukni az ajtót. Ömlött róla az izzadtság, az ájulás szélére került.
A hosszasan tartó és számtalan típusú fejlesztés során olyan melléktermékek kerülhetne ki, melyek az ipar más területein (is) átütőek lehetnek. Vagyis az űrkutatás az ország iparának egészét felfuttathatja. A külföldi szakértők becslése alapján ma Kínában évente 1,5-2,2 milliárd dollárt kap az űrkutatás — ez Japán hasonló célú ráfordításaival egyezik meg, de elmarad az ESA 6 milliárd és a NASA (nem katonai célú) 15,5 milliárd dolláros költségvetése mögött.
Az első kínai asztronauta Jang Li-Vej alezredes 2003-ban a Sencsou 5 fedélzetén tette meg történelmi utazását. Ma már számunkra is az, viszont öt évvel ezelőtt még mindenkit meglepett. Az addig csupán milliárdos népességéről, a kommunizmusról, és az emberi jogok eltiprásáról ismert ország egycsapásra űrnagyhatalommá vált.
A párttag tajkonauta
A mostani bejelentés az űrsétát szeptember 26-re prognosztizálja. A 42 éves Csaj Cse-kang ezredes 1998-tól vesz részt űrhajós (ahogy Kínában mondják tajkonauta) kiképzésen. A Sencsou-7 típusú űrhajó szeptember 25-én indul útjára háromfős legénységgel. Csaj két társa, Liu Po-ming és Csing Haj-peng ugyancsak a hadsereg repülőtisztjei, és természetesen mindhárman tagjai a Kínai Kommunista Pártnak. Összesen 68 órát tartózkodnak majd a kozmoszban.
A nyílt világűrben előreláthatóan 40 percet fog tölteni. Eközben útjára bocsát egy kis műholdat, amely felvételeket készít űrsétájáról. Cse-kang űrruhája mintegy 10 millió eurónyi összegbe került, és lényegében orosz szkafandertechnológia alapján készült..
