Mint a képviselőnő elmondta, Európa versenyképességének feltétele, hogy az energiaszektor végérvényesen átlépjen a monopóliumok korszakából a valódi és fenntartható verseny szakaszába.

Az amerikai gazdasági elit és a nemzetközi sajtó képviselői előtt tartott előadásában Herczog Edit úgy fogalmazott: "A tudásalapú társadalmat kialakító digitális forradalom – minden előnyével és kényelmével együtt – az eddigieknél lényegesen nagyobb energiafüggőséggel jár, és kiszolgáltatottá tesz bennünket".

A 20. század nemcsak a Föld népességrobbanását hozta el, de a technológia soha nem látott fejlődését és a fogyasztás elképesztő léptékű bővülését is. Időközben azonban rá kellett jönnünk, hogy ez a növekedés törékeny, jelenlegi üteme nem tartható fenn. Mára egyre többen szeretnék megtapasztalni a választás szabadságát és azt az életminőséget, amelyet csak a fejlett társadalmak képesek nyújtani, miközben a források egyre szűkösebben állnak rendelkezésre.

"A technika rohamos fejlődése révén a gazdaság mára egyértelműen átlépett a digitális korszakba. A mai tudás alapú társadalmakban a tudás ugyanolyan erőforrás, mint a munkaerő, a föld, vagy a pénztőke" – értékelte az internet okozta változásokat a képviselő.

Herczog Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem lehet versenyképes a háztartások és a gazdaság számára elérhető, megfizethető és környezetbarát energia nélkül. Az új európai energiastratégiának nemcsak az energiaforrásokról kell hosszú távon gondoskodnia, hanem azt is el kell érnie, hogy a szolgáltatások fogyasztóbarátok legyenek. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaszektor végérvényesen átlépjen a monopóliumok korszakából a valódi és fenntartható verseny szakaszába.

"Tekintve, hogy globális problémáról van szó, a megoldás elképzelhetetlen a szétszórt érdekek egyesítése és a közös megoldások keresése, a két legfejlettebb gazdasági térség, az Egyesült Államok és az Unió összefogása nélkül" – zárta előadását Herczog Edit.

Háttér:

A German Marshall Fund of the United States (GMF) pártfüggetlen, szakpolitika-alkotó és adományozó alapítvány, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb véleményformáló szervezete. Célja az amerikai-európai gazdasági és politikai kapcsolatok elmélyítése. Az alapítványt 1972-ben a német parlament 150 millió márkás felajánlásával hozták létre, hálából az Európa II. világháború utáni újjáépítését segítő Marshall-tervért. GMF kül- és gazdaságpolitikai elemzői állandó szereplői a hírműsoroknak, konferenciáin rendszeresen felszólalnak az USA gazdasági és politikai elitjének képviselői. A kelet-közép-európai rendszerváltások után a GMF egyre intenzívebb tevékenységet folytat régiónkban, irodát nyitott többek között Pozsonyban, Bukarestben és Belgrádban is.