1. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb lakáspiaci recessziója jön el. Az árak 20-30 százalékkal esnek, ez pedig a háztartások vagyonából 4000-6000 milliárd dollárt töröl el a föld színéről. 10 millió háztartás vagyona fordul a negatív tartományba (a jelzáloghitel értéke meghaladja majd a fedezetként szolgáló ingatlan árát), óriási ösztönzőt jelentve arra, hogy a házat hátrahagyva abbahagyják a törlesztést. Sok ingatlanfejlesztő becsődöl.

Roubini ezen pontja tulajdonképpen már nem jóslat volt, hanem ténymegállapítás, igaz, korábban az elsők között volt, akik felfestették ezt a víziót.

2. További 300 milliárd dolláros veszteség keletkezik a másodrendű jelzáloghiteleken, és a válság továbbgyűrűzik a jobb minőségű hitelek felé. A 2005 és 2007 között született jelzáloghitelek 60 százaléka lesz valamilyen szempontból problémás. Az általános jelzálogpiaci válság már nem csupán a másodrendű hitelek piacát érinti. A gazdaság recesszióba fordul. A papíroktól minden bank szabadulni akar, mérlegen kívül akarja látni őket. Az értékpapírosítás folyamatának segítségével a "mérgezés" a bankoktól a tőkepiacok felé terjed tovább, és azok befektetőihez az Egyesült Államokban és külföldön. Globális hitelválság.

Az ezredforduló óta, az összevethető adatok alapján tavaly volt a legmagasabb azon gyenge hitelképességű amerikaiak aránya, akik több mint 60 napos hitel visszafizetési késedelembe estek - világít rá az igen kedvezőtlen folyamatra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban megjelent globális pénzügyi stabilitási jelentése.

3. A recesszió folytatódik, ami bedőlést okoz más biztosítatlan hiteltermékek (hitelkártya, diákhitel, autóhitel) esetében is. Több tízmillió subprime hitelkártya és autóhitel van az Egyesült Államokban. Ezek bedőlése után nem áll meg a folyamat, hanem a jelzáloghitelekhez hasonlóan az (elvben) jobb besorolású termékeket is eléri. Ez a bankoknak és más pénzügyi intézményeknek további veszteségeket jelent, elhozva a súlyosabb hitelválságot.

Az egyik reményünk az lehet, hogy a válság kialakulásának ez a szála egyelőre nem mutatkozik erősnek.

4. A veszteségek körüli súlyos bizonytalanság a monoline biztosító társaságokat is megroppantja. A veszteségek jóval magasabbak lesznek az előzetes várakozásoknál, összesen mintegy 150 milliárd dolláros leírást kell végrehajtaniuk a portfólióban.

Hatalmas eséssel kezdte az amerikai kereskedést a két jelzáloghitel-óriás, a Freddie Mac és a Fannie Mae árfolyama azt követően, hogy a hét vége folyamán az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy átveszi az irányítást a két cégnél, hogy megmentse az amerikai jelzáloghitelpiac legnagyobb szereplőit. A befektetők kitörő lelkesedéssel fogadták a tervet, a részvénypiacok száguldásba kezdtek, csak a két jelzáloghitelező részvényesei menekültek, a Freddie Mac árfolyama 78 százalékot, a Fannie Mae árfolyama pedig 83-at esett a mai nap folyamán. (2008.09.08.)

5. A kereskedelmi ingatlanhitelek is a subprime jelzáloghitelek sorsára jutnak, mert a felelőtlen hitelezés itt is visszaüt. Az ingatlanválság kis késéssel továbbterjed külföldre is, és a fejlesztési szándékot visszaveti.

Itt egyelőre nincs ekkora dráma (bár komor a hangulat és nem jók a kilátások), az általános gazdasági süppedés hatásai még elérhetik ezt a szegmenst.

6. Lehetséges, hogy néhány nagy régiós és országos bank, melyek a fenti folyamatoknak jobban kitettek, csődbe mennek. Így néhány nagy bank is csatlakozhat a kétszáznál is több csődbe menő subprime hitelezőhöz.

Az amerikai ingatlanpiacnak két-három évre lesz szüksége a felépüléshez és akár 100-200 bank is összeomolhat a következő évben egy Nobel-díjas közgazdász szerint - írja a Reuters. Michael Spence, aki 2001-ben nyerte meg a Nobel-díjat, hangot adott véleményének, miszerint további két-három évig is elhúzódhat az amerikai ingatlanszektor válsága, ugyanis az ingatlanpiacon túlkínálat tapasztalható, miközben a kereslet gyenge. A pénzügyi szektor problémái és a magas infláció újabb csapást jelent az amerikai ingatlanszektorra, amely a Nagy Gazdasági Világválság óta a legnagyobb válságot éli át. (2008.09.11.)

7. A bankok veszteségei növekedni fognak a könyveikben névérték alatt beragadt több százmilliárd dolláros kockázatos hitelállomány eredményeképpen.

Northern Rock, Bear Stearns, Lehman Brothers, Merrill Lynch, HBOS, Morgan Stanley, Washington Mutual - csak néhány név azok közül az óriásbankok közül, amelyek az elmúlt egy évben megszűntek létezni. A CNBC televízió számításai szerint jelenleg is 11 bank áll fúziós tárgyalásokban az USA-ban. (2008.09.18.)

8. A recesszió hatására a vállalati csődök masszív hulláma indul el. A 2006-2007-ben igen alacsonyan álló csődráta látványosan emelkedik, és a recessziókra jellemző 10 százalék körüli szintet is meghaladhatja. A csődök és a hitelszpredek szélesedése óriási veszteséget okoz az 5000 milliárd dolláros CDS állományban. A veszteség 50-250 milliárd dollár között lehet, vélhetően közelebb az utóbbi értékhez.

A vállalati csődök számának megugrása látszik, bár ennek egyelőre reálgazdasági hatása nem felmérhető. A CDS piacon viszont láttuk már a vérfürdőt.

9. A "nem pénzintézeti pénzügyi intézmények" hamarosan komoly bajba kerülnek. A pénzpiaci alapok, monoline-ok, befektetési bankok, hedge fundok jellemzője, hogy rövid lejáraton vesznek fel hitelt és hosszú lejáratra hiteleznek, vagy fektetnek be illikvid eszközökbe. Ezek az intézmények fokozottan vannak kitéve a piaci, a hitel-, illetve különösen a likviditási és fertőzéses kockázatoknak. Ez a működési logika ugyan a bankokra is jellemző, ám ők követlen kapcsolatban állnak a központi bankkal, és annak végső hitelezői funkciója megmentheti őket. A gazdaság és a pénzügyi piacok mélyülő problémái és a gyenge kockázatkezelés oda vezet, hogy ezen intézmények némelyike feldobja a talpát.

Fuzionálni kíván egy másik piaci szereplővel a Morgan Stanley is, mivel a vezetőség ezt látja az egyetlen megoldásnak arra, hogy a befektetői bizalmat helyreállíthassa a piacon. A társaság részvényei ezen a héten már 42 százalékkal zuhantak. (2008.09.18.)

10. A részvénypiacok elkezdik árazni az Egyesült Államok súlyos recesszióját és a világgazdasági lassulást. Tartósan "medve piac" alakul ki - egy tipikus amerikai recesszióban az S&P500 28 százalékot esik.

Az S&P500 a csúcsához képest tegnapig (2008.09.18.) 25 százalékot esett.

11. A hitelválság kiszárítja a különböző pénzpiacokat, még a nagyon likvid derivatív piacokat is. A bankközi piacon a bizalmatlanság lesz úrrá, a prémiumok emelkednek, a kamatok volatilitása drasztikusan emelkedik.

Folytatódik az őrület a londoni bankközi piacon, jöhet az újabb Fed-lépés: Ma is extrém ingadozások tapasztalhatók a dollár alapú londoni bankközi pénzpiaci kamatlábaknál. Ennek egyik látványos jele, hogy január óta nem tapasztalt szintre, közel 4 százalékra ugrott a három hónapos kölcsön ára a tegnapi 2.9 százalék alatti referenciaszintről. Az egynapos bankközi hitel ára ma is rendkívül nagy ingadozásokat mutat, a délelőtti órákban 3 és 8 százalék között hullámzott, 11 óra előtt 5 százalék körül járt. (2008.09.17.)

12. Kialakul a veszteségek, tőkecsökkenés, hitelszűkülés, gyors felszámolások és az eszközöktől való mindenáron történő szabadulás ördögi köre. Ezzel az utóbbi negyed század legsúlyosabb globális pénzügyi válsága valósul meg.

Az már egészen biztonsnak mondható, kérdés, hogy csak huszonöt évről lesz-e szó, vagy százról. Igazából a fő kérdés az, hogy a 12 lépés közül a reálgazdaságot érintők mennyire valósulnak meg, hiszen ezek tétje talán a legnagyobb, és az az, amiről még egyelőre keveset tudhatunk.