1058-ban IX. István pápa betiltatta a beneventói longobárd egyházi zenét, mert "barbárnak" találta. Csaknem ezer év után most először ismét a mise részévé váltak a longobárdok régi himnuszai a Nápoly közelében fekvő város Legszentebb megváltó-templomában.
2008. szeptember 23. kedd 18:35 - Hírextra
Noha a tiltást soha nem jegyezték le, az énekeket tartalmazó kéziratok soká rejtve maradtak a beneventói könyvtár kódexgyűjteményében. Longobárd eredetűek, ezt a tényt még a tudósok is sokszor elfelejtik, pedig a messzi délen is élt e germán népcsoport több évszázadon át.
A kéziratokat a XX. század elején fedezte fel a bibliotékában egy érsek, nyilvánosan azonban nemigen hangzottak el a szigorú pápai diktátum óta. A hétvégén azonban egy teljes esküvői szertartást a longobárdok régi himnuszai kísértek, a helyi Szent Cecília-kórust vezető Lupo Ciaglia atya erre az alkalomra illesztette vissza őket a szokásos mise liturgiájába.
Az énekek a Beneventói Longobárd Hercegség idején keletkeztek a VII-VIII. században. A kéziratok a pápai betiltás után azért maradhattak meg, mert lelkes kódexmásolók a lejegyzett gregoriánok közé "csempésztek" belőlük.
