Az MSZP továbbra is nyitott

Tóbiás József - aki az eredeti indítvány egyik előterjesztője - emlékeztetett arra, hogy a tavaszi ülésszak alatt a gazdasági bizottság elfogadott egy konszenzusos módosító csomagot, ám végül arról nem szavazott a parlament, mert a Fidesz jelezte: nem kíván voksolni az előterjesztésről.

A szocialista politikus kiemelte: a bizottsági csomagba minden, a Fidesz által kért javaslatot beemeltek. Hozzátette: azóta háttérben folytak egyeztetések, de nem jutottak előre a kérdésben.
Az MSZP, ahogy eddig, ezután is nyitott minden javaslatra, arra, hogy másfél éves egyeztetés után megszülessen a konszenzus - szögezte le Tóbiás József.

A parlament gazdasági bizottsága áprilisban azt fogadta el azt a módosító csomagot, amely szerint a választásokon 1 százalékot elért pártok költségvetési támogatását a jelenlegi összegét kétszeresére emelnék: a jelenlegi összesen e célra fordítható 2,5 milliárdos éves keretet 5 milliárd forintra.

Az előterjesztés szerint tízszeresére növelnék (az MSZP ezt hajlandó tovább csökkenteni, akár csupán hatszorosra) a kampányban képviselőjelöltenként rendelkezésre álló 386 millió forintot, így a pártok a nyilvános kampányszámláról legfeljebb 3,86 milliárdot költhetnének. Ennek felét csak az országos listát állítani tudó pártok hívhatnák le, és a szerzett mandátumok arányában juthatnának még állami forráshoz.

Limitálnák a politikai hirdetésre fordítható összeget: ez jelöltenként legfeljebb 3 millió forint lehet. Lerövidülne a kampány időszaka a választások előtti 21 napra, a kormány ez idő alatt nem hirdethetne. Boríték helyett nyílt szavazólapon kellene voksolni.

A Fidesz tavasszal a gazdasági bizottsági konszenzus után azt mondta: mégsem az elkölthető közpénzt kell megemelni, hanem a kampányköltségeket kell leredukálni.

A Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője kedden közölte, hogy Magyarország a korrupciós érzékelési index (CPI) nemzetközi rangsorában a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, a régióban Szlovénia, Észtország után az idén Csehország is megelőzte.

Az 1-10 között index mutatja a korrupciós fertőzöttséget, ahol a 10-es mutató a legjobb, az egyes a legrosszabb. Magyarország 2008-as indexe 5,1 a tavalyi 5,3-as mutató után, de ez a csekély visszaesés egybeesik a régiós országok javulásával - magyarázta Alexa Noémi.

A TI ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer.