Csáth, Kosztolányi

Hét fiatal irodalomtörténész, fordító - aki valamilyen formában kötődik a Vajdasághoz - elhatározta, hogy összeállítja ezt az előadássorozatot, mert úgy tűnik, hogy a Vajdaság a magyar irodalom szempontjából elhanyagolt terület, holott nagy az igény a felolvasóestekre éppúgy, mint a mostanihoz hasonló szimpóziumra - mondta el az MTI-nek az egyik előadó, Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.

Nyolc-tíz éve nagy Kosztolányi-reneszánsz volt tapasztalható, ennek központja az Esti Kornél volt. Mára ez az érdeklődés alábbhagyott, de remélhető, hogy újra feléled Bónis Tibor Kosztolányi monográfiájának megjelenését követően. A kötet nagyrészt ugyanis a regényekkel foglalkozik. Biztató jel, hogy a héten Szabadkán, a magyar nyelvű tanítóképzőben Kosztolányi és Csáth viszonyát elemezték helyi irodalomtörténészek.

A Vajdaságban olyan gyökerekre lelhet az irodalomtörténész, amely a magyar irodalom legmodernebb tradícióit tartalmazza, az avantgárd vonalat - tette hozzá Mészáros Márton, aki Álom dél után címmel Csáth Géza Ópium (Délutáni álom) és Rimbaud Hajnal című ciklusát veti összehasonlító elemzés alá.

Rajta kívül Bengi László, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Bednanics Gábor az egri főiskoláról, Bodrogi Csongor doktorandusz a Károli Gáspár egyetemről, Kollár Árpád Szegedről, valamint Orcsik Roland műfordító - aki legutóbb Igor Stiksz ifjú szarajevói író Illés próféta széke című regényét ültette át magyarra - és Szabó Szilvia tart előadást Palicson. A szimpóziumot kerekasztal- beszélgetéssel zárják.

A vajdasági tudományos élet szeparálódott a magyartól, nemigen tudják, hogy mi történik Magyarországon és a magyarok sem tudják, milyen eredményeik vannak a Délvidéken élő kollégáknak. Ezért is szervezte a 10 éves FISZ a mostani szimpóziumot, vagyis egymás jobb megismerését szolgáló találkozóról van szó - jegyezte meg Mészáros Márton.