Nőtt a Fidesz és az MSZP közötti különbség

A felmérés szerint a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedése - az augusztusi adatokhoz képest - annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a múlt havi 25-ről 27 százalékra emelkedett az összes megkérdezett körében. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, 17 százalékos, ami a kutatás készítői szerint azt jelenti, "hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el".

Mint írták, az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1, az MDF 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről van szó - mutattak rá.

A biztos szavazók és pártot is választók körén belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére - amely most 56 százaléknyi -, hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék), tették hozzá.

A Századvéd-Forsense adatai alapján az MDF támogatottsága a biztos szavazó és pártot is választók csoportjában 6 százalék, ezzel átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt a párt, az SZDSZ-é viszont "kritikus szinten", 2 százalékon áll.

A megkérdezettek többsége, 59 százaléka úgy véli, egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz nyerne, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet.

A szeptemberi felmérésen a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül a megkérdezett, amennyiben lehetősége volna rá, melyikre szavazna még.
Kiderült, hogy a pártválasztók felének nincs másodlagos preferenciája, nem szavaznának másik pártra.

A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást.

A kutatásban azt is vizsgálták, mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a szocialista pártot az SZDSZ és a Fidesz követi.

A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest a felmérés adatai alapján. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét.

A megkérdezettek fele úgy véli, a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak; ez - jegyzik meg - a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva.

Ahogy a múlt hónapban, szeptemberben is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.

Augusztushoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalékuk vélekedik.

A Századvég-Forsense szeptember 15. és szeptember 23. között végzett közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.

Korábban a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében.

A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.

A Medián szeptemberi felmérése szerint a választani tudó "biztos" szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.