A közrend védelméről tárgyalnak

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges előterjesztés alapján módosulna a rendzavarás, a garázdaság, a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállása. A nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportok elleni erőszak helyébe a közösség elleni erőszak lépne, amely tágabb antidiszkriminációs törekvéseket valósít meg, így például a párthovatartozás és a nemi identitás elleni erőszakot is szankcionálja.

Napirenden lesz az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat is. Ez az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve megteremti a gyűlöletbeszéd miatt a polgári jogi úton történő elégtétel igénylésének jogi lehetőségét.

A szocialisták vezérszónoka, Bárándy Gergely véleménye szerint akkor lehetne hatékonyan fellépni a rendbontók ellen, ha egyszerre tudnák módosítani a gyülekezési törvényt és a Büntető törvénykönyvet.

A képviselő a büntető és a szabálysértési jogszabályok tervezett módosításáról azt mondta, hogy azok egyrészt lehetővé teszik, hogy a cselekmény súlyához mért szankciókat szabjanak ki és "méltó" büntetőeljárásokat indíthassanak a hatóságok. Kitért rá, hogy az előterjesztés néhány szakasza büntetni rendeli azokat a "divatossá vált és társadalomra veszélyes" ügyeket, amelyek eddig nem minősültek bűncselekménynek.

Bárándy Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a felderítés hatékonysága is megnőhetne, ha a gyülekezési törvényt úgy módosítanák, hogy ne lehessen csuklyát viselni a demonstrációkon.
A képviselő szerint az utóbbi időben több esetben is szembesülhettek azzal, hogy félelem kezd ébredni a bírákban, és ennek megakadályozására minden törvényes eszközzel fel kell lépni.
Hozzátette: tudja, hogy felmerültek a javaslattal kapcsolatban alkotmányossági aggályok, de az MSZP- frakció minden módosító javaslatot szívesen vár és kész megvitatni őket.

Répássy Róbert, a Fidesz egyik vezérszónoka szerint a törvényjavaslat "egy tehetetlen kormány pótcselekvése". A képviselő szerint a javaslat több ponton is alkotmánysértő, mert alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési szabadságot és a személyiségi jogokat. Példákat említve kiemelte, hogy alkotmányellenesnek tartják a félelemkeltésre alkalmas rendezvényen való részvétel megfogalmazását, és ennek szabálysértésként való beiktatását.

A Fidesz szintén alkotmányellenesnek látja a be nem jelentett gyülekezés szervezésének szabálysértéssé minősítését. Répássy Róbert azt mondta: a szervezés nem jelenti azt, hogy meg is tartják a rendezvényt, vagy azt, hogy később nem jelentik be.

Hozzátette: azt elfogadja, hogy a be nem jelentett gyűlésen való részvétel valamilyen szankciót vonhat maga után, de véleménye szerint abban az esetben is csak a szervezőt lehetne büntetni.
A "szabálysértők szégyenlistáját" is alkotmányellenesnek tartják, mert jelenleg a legsúlyosabb bűnök elkövetői is anonimitást élvezhetnek.

A szintén fideszes Kontrát Károly leszögezte, hogy a közrend, a köznyugalom védelme kiemelkedően fontos társadalmi érdek, de nem erősíthető ilyen törvényi megoldásokkal. Közölte, hogy a törvény álláspontjuk szerint felesleges, ezért kérte az Országgyűlést, hogy utasítsa el.
Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a jogalkotók nem vették figyelembe a civil jogvédő szervezetek állásfoglalását. Véleménye szerint a javaslat pillanatnyi politikai érdekeket szolgál, és több esetben súlyosan sérti a közbiztonságot.

A képviselő leszögezte, hogy a javaslatban alapjogok szükségtelen és aránytalan korlátozását tervezik, ezért a KDNP frakciója nem támogatja.