Jóri András adatvédelmi biztosi célkitűzéseiről
Három kiemelt célkitűzése van az adatvédelmi biztossá választott Jóri Andrásnak, aki az MTI-nek kedden elmondta: fontos, hogy az információs társadalom kihívásaira válaszoljon hivatala, a hivatalból indított vizsgálatok szerepe hangsúlyosabb legyen, valam
2008. szeptember 30. kedd 16:40 - Hírextra
Ezeknek a célkitűzéseknek szervezeti változások lesznek a következményei - közölte Jóri András, aki hétfői parlamenti megválasztása után kedden találkozott a hivatal munkatársaival.
Hozzátette: a tervezett változtatásokról kikéri a munkatársak véleményét, illetve összegzi tapasztalataikat a mostani működéssel kapcsolatban, majd körülbelül egy héten belül kialakul a struktúra.
Várható, hogy megváltozik a főosztályok szerkezete úgy, hogy azok tükrözzék a kiemelt hangsúlyokat - jegyezte meg.
Jóri András elmondta azt is, hogy indokolt lehet az adatvédelmi biztosnak a bírságolási hatáskör megadása is. Mint magyarázta, Európában az adatvédelmi hivatalok néhol hatóságként, néhol pedig ombudsmanszerű modellként működnek. Magyarországon az ombudsmanszerű működés is bevált, de idővel ehhez a jogalkotó hatósági hatásköröket kapcsolhat, például adatbázist töröltethet. Ezek túlsúlyosak, egy szervezet működését ellehetetlenítenék, és ezért nem is alkalmazták őket.
A bírságolás bevezetése, egy differenciáltabb, a mostani helyzethez képest egy enyhébb szankció lenne - fűzte hozzá.
Jóri András közölte, a bírságolás elsősorban magánszférabeli adatkezelők ellen hatékony, olyan esetekben, mint például a jogosulatlan adatkezelés, vagy a megfigyelés.
Az Országgyűlés 306 igen és 40 nem szavazattal, titkos szavazással hétfőn választotta adatvédelmi biztossá Jóri Andrást.
A 2001 óta ügyvédként praktizáló Jóri András szakterülete az adatvédelmi-, az informatikai-, a gazdasági- és a társasági jog. Korábban, 1997 és 2000 között az adatvédelmi biztos mellett dolgozott szakértőként.
Sólyom László köztársasági elnök június 25-én jelölte az ügyvédet adatvédelmi biztosnak.
Korábban az államfő által javasolt jelölteket az Országgyűlés már négy alkalommal leszavazta. A szükséges parlamenti kétharmados többséget tavaly decemberben Péterfalvi Attila, idén február 25-én Zombor Ferenc, áprilisban Tóth Gábor Attila, május végén pedig az újból jelölt Péterfalvi Attila sem kapta meg.
Forrás: MTI