Tartja a szintet a felsőoktatás

Manherz Károly emlékeztetett arra, hogy idén 480 pont volt a maximum ponthatár. A jelentkezők 60 százaléka 330-380 ponttal került be egyetemekre, főiskolákra, ami nem rossz arány - közölte a szakállamtitkár. Hozzátette: a 95 ezer hallgató mindössze 1,9 százaléka (1.700 hallgató) az, akit a minimum 160-200 ponttal is felvettek.

A minimum ponthatárral kapcsolatban Manherz Károly elmondta: a Magyar Rektori Konferencia véleménye az, hogy a 160 pontos minimum határt a jövőben emelni kellene. Ezt a tárca is támogatja.

A Magyar Nemzet keddi számában arról írt, hogy gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki idén felvételizett. Ennek oka pedig az, hogy a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet - olvasható a lapban.

Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova - mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13.667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezret felvettek.

Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat - írta a Magyar Nemzet.
Manherz Károly az MTI-nek a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatban elmondta: idén jelentősen megnőtt azok száma, akik szakképzésre jelentkeztek, a pótfelvételivel együtt tízezer hallgatót tudtak felvenni a 12500 államilag támogatott helyre.

A felsőoktatásra egy hároméves megállapodás nyomán megvan a forrás - emelte ki Manherz Károly, 2008-ra 226 milliárd, míg jövőre 234 milliárd forint jut felsőoktatásra, 2010-re pedig a tervek szerint 234-240 milliárd forint jutna.

A szakállamtitkár kitért arra is, hogy az OECD korábban kritikát fogalmazott meg a 18-25 éves korosztály felsőoktatási részvételi arányával kapcsolatban. Manherz Károly emlékeztetett arra, hogy míg 1990-ben ezen generáció csak 12-13 százaléka tanult a felsőoktatásban, addig 2008-ra ez az arány 40 százalékra nőtt, míg az OECD 50 százalékot "látna szívesen". A szakállamtitkár ugyanakkor úgy vélte, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy a végzettek el tudnak-e helyezkedni a diplomájuknak megfelelően a munkaerőpiacon.