Amerikában leszavazták a 700 milliárd dolláros segítségnyújtási tervet. Ezek után mi jöhet? Új ötletek, vagy valami más? Mivel segíthetnek saját magukon?

Valószínűleg lesz egy új csomag, ami minden bizonnyal ki lesz egészítve néhány olyan elemmel, amelyekkel meg lehet szerezni a többségi támogatást.

Az adott szavazás egy sajátos helyzet volt, mert több demokrata szavazott igennel, mint republikánus. Furcsa helyzet, hogy egy republikánus elnök kormányzata terjeszti be a kérvényt, és azt inkább a demokraták szavazzák meg, igaz, ők se eléggé.

Valószínű, hogy ebben az eredményben benne van az amerikai lakosság ellenszenve is. Sokan úgy gondolják, hogy a kormány a milliárdosokat, illetve a gazdagokat menti meg. Egy ilyen helyzetben – úgy gondolom – ez a gondolkodásmód igencsak populista. Közvetve nyilván az ő helyzetük is jobb lesz, de alapvetően egy ilyen fokú pénzügyi esetén egy bankcsőd sorozat beláthatatlan következményekkel járna. Valamiféle állami szerepvállalás ebben a szituációban elkerülhetetlen. Feltehetőleg az amerikai kormányzat az „ajánlattételt” meg fogja ismételni, esetleg kiegészítve néhány olyan gesztusjellegű elemmel, amely népszerűbbé teszi ezt a csomagot.

A másik lehetőség, illetve egy ezzel párhuzamos lehetőség, hogy ennél kisebb lesz a csomag, de a FED esetleg kamatot csökkent. A FED legutóbb nem csökkentett kamatot, pedig sokan azt várták, ehelyett jött ez az állami mentőöv. Mivel ez a mentőöv jelen pillanatban nincs, vagy csak kisebb lesz, lehet, hogy lesz valamiféle kamatcsökkentés. Valamit egész biztosan tenni fognak a probléma megoldása érdekében.

Már csak politológiai szempontból is érdekes lenne, hogy ha a republikánusok a saját kormányzatukkal, ilyen éles kérdésben a választások előtt nem kötnének valamiféle kompromisszumot.

Valóban akkora a baj, amekkorának mutatják?

A 29-30-as világgazdasági válság nagyon nagy recessziót, visszaesést jelentett. Most egyelőre egy növekedés-lassulásról van szó, az USA-ban egyértelműen. Az EU-ban a második negyedév végén valóban mínuszban volt a termelési szint, ez némi visszaesés, de ez a tényszámok alapján messze nem az, ami immár 78 éve volt. Ilyen értelemben némi túldramatizálásról van szó. Ha azonban nem csinálnak semmit, akkor persze sok minden történhet. Ha egy általános aggodalom alakulna ki a bankok fizetőképességét, illetve a betétek visszafizethetőségét illetően, az nyilván beláthatatlan következményekkel járna, de úgy gondolom, hogy ennél magasabb szinten áll a közgazdasági kultúra, ezt a kormányok meg fogják előzni.

Amerikában most nincs pénz, valahonnan vinni kell. Honnan máshonnan, mint (Nyugat-)Európa, illetve Ázsia (Kína). Közvetlen Magyarországra milyen hatással lehet a válság?

A világbank pénzügyi rendszerén belül kialakult egy nagyfokú bizalmatlanság amiatt, hogy nem igazán lehet tudni (főleg az amerikai, részben az ázsiai bankokra jellemzően), hogy milyen mértékben van az általuk nyújtott hitelek mögött rossz, vissza nem fizethető hitelek. Ez egy többszörös áttétel, ami nagyon bonyolulttá teszi az átláthatóságot. Emiatt nem szívesen adnak a bankok egymásnak kölcsön, ennek következtében bizonyos hitelek kamata megnövekszik, ez pedig érinti a magyar bankokat is. A hazai hitelstruktúra meglehetősen jó, a magyar bankok nem ruháztak tipikusan balul sikerült vállalkozásokba, de a magyar megtakarítás kisebb annál, mint amekkora hitelnyújtásra szükség van, ebből az következik, hogy a bankoknak külföldi hiteleket is fel kell venniük, amiért többet kell fizetni. Ezt nyilván tovább fogják hárítani a magyar piacra, így aki devizába vett fel hitelt, annak drágulással kell számolni.

A dolog annyiban bonyolultabb, hogy középtávon (jövőre) arra is lehet számítani, hogy az Európai Központi Bank kamatot fog csökkenteni, mert az inflációs veszély csökken, a recessziós veszély nő. Az alap euro-kamat csökkenésénél egy csökkenő kamatra megy rá a növekvő kockázati felár, ami azt eredményezi, hogy olyan nagyon nagy kamatnövekvéssel nem kell számolni. Forintban a dolog egy kicsit más: a magyar jegybanki alapkamat meglehetősen magas. Év végére kis, jövőre érdembeli csökkenéssel számolunk. De a kockázatok növekedése miatt a bankok a saját hitelezéseikben nem fogják lekövetni az alapkamat csökkenését, tehát a hitelkamatok kevésbé fognak csökkeni, mint a jegybanki alapkamat. A hitelfelvevő valamivel jobban jár, mert ő is részesül az alapkamat csökkenéséből, de kevésbé, hiszen a rizikó megnőtt.

A hatások másik fele áttételes, és abból adódik, hogy a világgazdaság egésze bizonytalanabb, a növekedési kilátások lényegesen rosszabbak. Ez kihat az exportlehetőségekre, valamint az egész gazdasági növekedésre is.

Egyéni szempontból: mennyire járhat rosszul az individuum? Előfordulhat, hogy nem tudom kivenni a saját pénzemet a bankból, mert egyszerűen nincs miből adniuk?

Amerikában a beavatkozás tulajdonképpen emiatt is történt, hogy ne alakuljon ki egy ilyen helyzet. Az Európai Unióban is az történik, hogy úgynevezett többlet-likviditást folyósítanak a bankszférába, hogy ne álljon le a hitelfelvételi lehetőség. Magyarországon a bankokat ilyen veszély közvetlenül nem fenyegeti. Nagy többségük anyabankjai is szilárd lábakon állnak, tehát nem kell aggódni. A hazai piacon egyedül a Citibank, amelyik érdekelt az amerikai helyzetben, az viszont nem bír akkora súllyal itthon, hogy sokakat fenyegetne, és a Citi egyébként se az a bank, amelyik ilyesfajta veszély elé nézne. Ez a szélsőséges helyzet – úgy gondolom – kizárható a magyar piacon. A hitelkamatok emelkedése nem öröm, de egy reális dolog.

Pozitív, hogy rövidtávon az infláció csökkenésének köszönhetően az áremelkedés megáll. A kőolaj ára nagyon sokat esett, a mezőgazdasági árak is csökkentek.

Középtávon a kialakult amerikai államadósság csökkentése érdekében kénytelenek lesznek tenni valamit. Vagy adóemelésre, vagy az infláció változtatására lesz szükség.

Haladjunk keletebbre: Kína.

Kínának van jelen pillanatban a legnagyobb pénzügyi tartaléka, tehát jó pozícióból figyelhetik a helyzet alakulását, de mivel Kína devizatartaléka nagyrészt dollárban van, nekik se éri meg, ha a dollár nagyon legyengül, mert akkor ők is sokat buknának. Úgy gondolom az eddig kölcsönös egymásra utaltság a továbbiakban is meglesz. Náluk is megfigyelhető lesz némi fejlődés-lassulás, de Kína olyan mértékben tört előre az elmúlt időben, hogy az ő esetükben egy néhány százalékpontos visszaesés simán belefér.

Az Egyesült Államoknak évek óta hatalmas költségvetési hiánya van, amit valamilyen módon Kína finanszíroz.

Mi az, amire mindenképp számítanunk kell és mi az, amitől semmiképp nem kell tartanunk?

Magyar bankcsődtől és olyan világméretű katasztrófától, mint amit a 29-30-as válság jelentett, nem kell tartanunk.

A növekedés világméretű lassulása azonban ki fog hatni a magyar gazdaságra is. Közvetlenül az export szektorra. A hiteleknél némileg emelkedő kamatokkal kell számolni. A mi szerencsénk, hogy a fejlett pénzpiacot feltételező technikák itthon még ki se alakultak, tehát semmi olyasmibe nincs részünk, amivel nagyot lehetne veszíteni.