Katasztrofális a magyar környezetvédelem
A környezetvédelem fő problémája a politika. Mára olyan szinten behálózták a politikai döntéshozókat a különböző gazdasági érdekcsoportok, hogy valódi környezetvédelemről valójában nem lehet beszélni. Ez lehet az összegzése az árnyékkormány szakértőjével
2008. október 1. szerda 18:59 - Pénzes Dávid
A gazdasági, társadalmi és környezeti problémáink csupán tünetei annak a tévedésnek, hogy a világ elfogyasztása fenntartható és jólétünket szolgálja – véli az árnyékkormány környezetvédelmi munkacsoportja. Az Élőlánc Magyarországért szakértői (Horváth András, Lendvai Gábor és Kajner Péter) által összeállított program ezt tévhitet szeretné eloszlatni, és új alapokra helyezni a magyar környezetvédelmet.
Magyarországnak már évek óta van egy korszerű és az Országgyűlés által is jóváhagyott természetvédelmi programja, mégis ma a természetvédelem súlyos válságáról, természeti kincseink folyamatos pusztulásáról kell beszélnünk – állítják.
A nagyberuházás nem megoldás
Az árnyékkormány programjából:
Vizes élőhely rehabilitációt csak a természetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával lehessen végezni. Az EU Víz Keretirányelv által előírt „jó ökológiai állapot” jellemzőit egyértelműen és minden egyedi esetben külön meg kell határozni. A természetet károsító „vizes élőhely rekonstrukció”-kat meg kell akadályozni. (Pl. Kis-Balaton II. ütem).
A legkomolyabb probléma a jelenlegi környezetpolitikával, hogy kizárólag a nagyberuházásokra koncentrál – mondta a Hírextra megkeresésére
Kajner Péter, a program egyik kidolgozója. Ma azt nevezik környezetpolitikának, hogy miként lehet nagy összegű „csővégi” beruházásokat megvalósítani, például hatalmas szennyvíztárolókat, óriási hulladéklerakókat. Miközben a környezetpolitikának a legfontosabb dolga az lenne, hogy integrálja a környezeti szemléletet a különböző szektoroknak (gazdaság, vidékfejlesztés, közlekedés) a szemléletébe – véli a szakember.
Ennek Kajner szerint két oka van. Egyrészt az ágazati szemlélet túlságosan erős, és eleve nehéz lenne elfogadtatni egy minden ágazatnak elfogadható környezetvédő alap hozzáállást. A másik probléma, hogy a minisztérium különösen erélytelen, a kormányon belül nincsen súlya.
Ráadásul az elmúlt években a hatósági jogköröket is átrendezték, a végrehajtó intézményeknek a stábját lecsökkentették: ennek hatására gyakorlatilag nem lehet végrehajtatni az egyébként meglévő környezetvédelmi jogszabályokat sem. „Sajnos az utóbbi években a környezetvédelmi kormányzat a jól kiépített intézményrendszert rombolta le”- állítja a szakértő.
Létszámnövelés és hatáskör helyreállításErre a tehetetlenségre olyan botrányok hívják fel a figyelmet, mint a Magyar Dakar útvonalának kijelölése, mikor is természetvédelmi területeken keresztül adták meg az engedélyt az autóverseny lebonyolítására. Éppen ezért Kajner Péter szerint a legfontosabb és legsürgősebb lépés a végrehajtási intézményrendszer megerősítése volna. Itt a létszám megnövelése és a hatáskörök helyreállítása lenne a legfontosabb. Ezt Kajner megfogalmazása szerint „tűzoltómunkával” kellene helyreállítani.
Mivel a hatósági feladatok ellátásának jelenlegi színvonala és eredményessége elfogadhatatlan, ezért a hatósági ügyek intézését vagy ismét a nemzeti park igazgatóságok hatáskörébe kell utalni, vagy pedig az ügyintézésbe a nemzeti park szakembereit be kell vonni a megfelelő személyi és technikai feltételek biztosítása mellett – állítja az árnyékkormány.
Pókháló a kormányzat körül
Az árnyékkormány programjából:
A természeti területek és az ökológiai hálózat nem védett elemeinek jegyzékét hivatalosan közzé kell tenni; az ún. „ex lege” védett objektumok közül a földvárak, kunhalmok, források, stb. helyét, kiterjedését és határait egyértelműen meg kell határozni és jelölni.
Kajner Péter felhívta a figyelmet, hogy sajnos a környezetvédelem ma a gazdasági érdekeltségek foglya, ezen érdekek „kijárója”. A jogszabályváltozások, a határozatok és rendelkezések mögött a legtöbb esetben meg lehet mondani melyik konkrét vállalatnak, érdekcsoportnak az érdeke áll. A cégek egyfajta gazdasági pókhálót szőttek a környezetvédelmi kormányzat köré.
KonkrétumokAz árnyékormány szerint a felhagyott mezőgazdasági területek minél nagyobb hányadán meg kell kísérelni a természetkímélő módon hasznosítható élőhelyek rekonstrukcióját. A támogatások döntő hányadát át kell csoportosítani a szántóföldi alap-, illetve integrált programból a természetmegőrzést hatékonyabban szolgáló célprogramokra. A termelésben a ma csupán 2 százalékos arányban jelen lévő ökológiai (bio-)gazdálkodás nagyarányú elterjedését erőteljesen ösztönözni kell.
Az árnyékkormány programjából:
A Natura 2000 élőhelyek esetén az egységes területalapú támogatás helyett csak azok jussanak támogatáshoz, akik aktívan hozzájárulnak a Natura 2000 célok megvalósulásához.
A földhivatalokat független szakszolgálatként ki kell vonni az FVM hatásköre alól; a bejegyzési szabályokat felül kell vizsgálni.
A védett természeti területek állami tulajdonban levő részeinek (beleértve, de nem csak kizárólagosan az erdőket, a vadállományt, a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket, a felszíni vizeket, vízfolyásokat és az ezekhez kapcsolódó létesítményeket) vagyonkezelői jogát és kezelését a természetvédelmi kezelő hatáskörébe kell utalni, amelynek joga van a kezelés jogát meghatározott feltételek mellett átengedni – vallják az árnyékkormány szakértői.
A természetvédelmi kezelések hatékonyságának növelése érdekében ki kell szélesíteni a kezelések eredményességét értékelő biodiverzitás-monitorozó programokat. A természetvédelmi jellegű hatástanulmányok, szakvélemények készítésének alapelveit és a készítésre jogosultak körét egyértelműen, a szakmai szempontok alapján kell meghatározni, a szakmai bírálat, esetlegesen felülvizsgálat lehetőségét megteremteni.
Az
árnyékkormány programjában külön kiemeli, hogy természetmegőrzési stratégiánk csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi együttműködéssel elkészül egy vele szinkronban álló, a Kárpát-medence egészére vonatkozó természetmegőrzési stratégia. Ennek kulcskérdése a határon átnyúló védett területhálózatok kialakítása.
Nem optimistaVégezetül Kajner elmondta az világosan látszik, hogy a Gyurcsány-kormányzat nem kíván a jelenlegi rossz tendencián változtatni. Az ellenzékről nem tudott érdemben nyilatkozni, mert titkolja a környezetpolitikáját bár hozzátette, a vidékfejlesztésben és agrár-környezetvédelemben egyelőre retorika szintjén, de tetten érhető az a fajta szemlélet, amit az árnyékkormány is kívánatosnak tartana. Ám ettől függetlenül szkeptikus, hiszen látva a gazdasági érdekhálót, mely rendkívül sűrűn átszövi a politikai életet (annak minden részterületét), hogy különösebb illúziói nincsenek egy esetleges kormányváltással kapcsolatban.