Átalakult látás új fajokat eredményezett

A Nature című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a halak látásának evolúcióját az befolyásolta, hogy az illető állatok milyen módon jutottak táplálékhoz, milyen vízmélységben éltek, mennyire volt fontos látniuk a színeket (például a párválasztáskor).

"Egy faj kettővé válása elsősorban az érzékszerveik közötti különbségekkel kezdődött, ebben az esetben a szemek átalakulásával" - mondta Ole Seehausen, a Svájci Szövetségi Víztudományi és -technikai Intézet munkatársa.

A bölcsőszájúak rendkívül fontosak az evolúciós biológusok számára, mivel egyetlen gerinces sem fejlődött ilyen sokféle - mintegy 2000 - fajjá ilyen rövid idő alatt.

A tudósok általános vélekedése szerint egy faj kettészakadásához a földrajzi elszigeteltség nélkülözhetetlen - mint például, amikor egy kontinens kettészakad. Ezért zavarba ejtő az a tény, hogy két különböző bölcsőszájúfaj egymás mellett él.

"Ezek a halak folyamatosan találkoznak egymással, gyakorlatilag együtt élnek. Tudtuk, hogy valójában két fajjá alakultak, de fogalmunk sem volt, hogy hogyan" - tette hozzá Seehausen.

A jelenlegi felfedezés környezetvédelmi jelentőséggel is bír, mivel arra enged következtetni, hogy a szennyezett vízben, amelyben megváltoznak a fényviszonyok, a két bölcsőszájúfaj ismét eggyé válhat. Ez, valamint egy ragadozó betelepítése magyarázhatja, hogy miért feleződött meg a korábban ötszázra becsült bölcsőszájúfaj a Victoria-tóban az utóbbi 30 év során.

A kutatók vizsgálatuk során két fajt - egy piros és egy kék színűt - vizsgáltak. Úgy találták, hogy olyan genetikai mutációk mentek végbe az egyes halaknál, amelyek segítették látásukat a piros szín érzékelésére a mélyebb vizekben, míg másoknál a kék árnyalatainak megkülönböztetését a sekélyebb részeken. Ezek szerint a kék színű hímek nagyobb eséllyel párosodhattak a sekély vízben, míg piros társaik könnyebben találtak párt a mélységben, mivel őket az ott élő nőstények találták vonzóbbnak.