2024. november 22. - Cecília

Nem tehetünk a poligámiáról, genetikailag kódolt

Egy új felfedezés kapcsán megkérdőjeleződik az ember monogámiára való hajlandósága. Az X-kromoszóma nem funkcionális szekvenciáin talált változatosság azt bizonyítja, hogy a nők jóval több gént adnak át az utódoknak, mint a hímnemű humán egyedek. Ez pedig
2008. október 2. csütörtök 07:42 - Ádám Péter
Mostanság egyre többen csodálkoznak rá a házasságkötések számának rohamos csökkenésére a nyugatinak nevezett civilizációban. Sok a szingli, sok a válás, azok a történetek pedig, melyek arról szólnak, hogy párok megcsalják egymást már-már mindennapossá váltak. Lehet ezt sokféleképpen magyarázni, társadalomtudósok bizonyára rajta vannak a témán, azonban most egy genetikai felfedezés újabb lehetőséget biztosít a jelenség értelmezésére.

Az Arizonai Egyetem kutatói igencsak érdekes dologra lettek figyelmesek, amikor az emberi kromoszómákon található ún. nem funkcionális szekvenciákat vizsgálták: az X-kromoszómák sokkal nagyobb genetikai sokszínűséget mutatnak, mint az eddig ismertek alapján elvárható lett volna. Ezzel szemben a szintén analizált autoszómák nem funkcionális régióin ugyanakkora vagy kisebb változatosságot találtak. De mit jelent mindez?

Poligám őseink

Az embernek normális esetben összesen 46 kromoszómája van. Két nemi kromoszóma (gonoszóma) és 22 pár autoszóma, vagy testi kromoszóma. A nők két X gonoszómával rendelkeznek, míg a férfi egyedeknek egy X és egy Y jutott. Mindez azt jelenti, hogy összesen 44 autoszóma és három X–kromoszóma kering az emberiség genomjában már ősidők óta. Ez alapján a testi kromoszómákon található nem funkcionális szekvenciáknak sokkal nagyobb mértékben kellene szerepelniük az emberi genomban, mint az X-eknek. Persze csak abban az esetben, ha a férfi és a női örökítőanyag egyforma arányban került át az utódokhoz.

A kutatás eredményéből azonban nem ez következik. Az X-kromoszómákon talált magas mértékű változatosság azt feltételezi, hogy sokkal több nő adott át genetikai anyagot, mint férfi. Vagyis réges-régen egy férfiember bizony több nővel is futott egyszerre, azaz őseink bizony poligámiában éltek.

Hogy bizonyosságot nyerjenek feltevéseiknek, a kutatók hat népcsoport (Biaka a Közép Afrikai Köztársaságból, Mandenka Szenegálból, San Namíbiából, Baszk Franciaországból, Han Kínából és Melanéz Pápua Új-Guineából) DNS-ét vizsgálták meg a világ különböző pontjairól. Az eredmény mindig ugyanaz volt: az X-kromoszóma már említett szekvenciái az autoszómákkal azonos vagy nagyobb szintű változatosságot mutattak.

A természetes szelekció kizárva

A kutatást vezető Michael Hammer és kollégái szándékosan olyan szekvenciákat választottak a genomból, melyekről már előzőleg tudták, hogy nincs semmi funkciójuk, vagyis nem tartalmaznak géneket. Mindezt azért, hogy elkerüljék a természetes szelekció okozta diverzitásnövekedést ezekben a szakaszokban, és hogy megvizsgálhassák milyen hatása lehet a szociális viselkedésnek a genomra.

Más, alternatív magyarázatokat az X-kromoszóma változatosságára sorra elvetették a kutatók. Az olyan lehetőségek, mint a szelekció kigyomlálja a káros mutációkat vagy a migrációs jegyek terjedése mind megbuktak az elméleti rostán. „Kétségtelen, hogy sok más hatás is szerepet játszott a genom változatosságában, azonban egymagában semelyik sem lenne képes létrehozni azt a jelenséget, melyet mi láttunk” – mondta a kutatócsoport egyik tagja.

A poligámia természetes

Az ember tehát alapjáraton poligám lélek, mint azt már régebben is feltételezni vélték az evolúció kutatói. Egy hím több nőstényt termékenyített meg az ősi időkben, pontosan úgy, mint ahogy azt az állatvilágból ismerjük. Ezen azért nincs nagyon mit csodálkozni, hiszen rokonainknál, az emberszabású majmoknál szintén tombol a csapaton belüli poligámia (az erősebb hímek nagy örömére). Persze vannak állatfajok, ahol a monogámia jött divatba, pl. a turbékoló gerlepárok, de azért (még ránézésre is) egy gorilla mégiscsak közelebb áll hozzánk, mint egy madár. Az ősközösségekben élő elődeink valószínűleg hasonlóképpen jártak el.

Az emberi monogámia egy kulturális adalék, vagyis az emberek férfi-nő párkapcsolatra kényszerítése. Bár, ha körülnézünk a nagyvilágban még a mai napig találhatók kultúrák, ahol elfogadott a poligámia. Vagy elég lenne beletekinteni a Bibliába, ahol számos példát találhatunk arra, hogy egy férfi több nővel is szaporítja leszármazottai számát. Ha visszakanyarodunk a cikk elején említett, a nyugati társadalomban felmerült házasságcsökkenésekre, és ehhez hozzávesszük a részletezett felfedezést, akkor láthatjuk, hogy a monogámiás kényszer fokozatos felhígulásának következtében, hogyan tör utat magának az ember természetes poligámiája.
Forrás: Science News
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását