Szűcs Erika az Út a munkához program elemeit ismertetve beszámolt arról, hogy a jelenlegi 200-210 ezres segélyezetti kör nagyjából a felére csökkenne a munkára való ösztönzéssel. Az önkormányzatok eddigi közmunkaprogramjainak tapasztalatait felhasználva alakulna át a segélyezési és közfoglalkoztatási rendszer, amelynek forrása az eddiginek több mint háromszorosa lehet.

Kifejtette, hogy a rendszeres szociális segélyezés kasszájának egyharmadát kívánják ide átcsoportosítani, a közcélú foglalkoztatottak járulékát a munkaerőpiaci alapból szintén hozzátennék, s mindezt az önkormányzati közhasznú programok önrészével egészítenék ki. Fontos célnak nevezte, hogy "a közcélú munkát szeretnénk az értékteremtés felé terelni".

Megváltozna az önkormányzatok érdekeltsége is, így például a munkát vállalni valóban nem tudó segélyezettek esetén a települések önrésze 10 százalék lenne, amit a központi költségvetésből lehívható 90 százalék egészítene ki, de 20 százalék volna az önrész, ha az önkormányzat ment fel valakit a munka alól. A közfoglalkoztatás esetén megszűnik a most még meglévő korlát, a foglalkoztatott bére és járulékai együtt képezik majd a támogatás alapját, amelyhez 5 százalék önerő mellett 95 százalékot biztosítana az állam.

Ha a foglalkoztatást nem lehet biztosítani, közfoglalkoztatást pótló támogatást vezetnének be, amely várhatóan a nyugdíjminimumnak megfelelő összeg lesz. Ezzel is szeretnék távolítani a munkaképes népesség esetén a segélyt a tényleges munkavégzésért járó összegtől - mondta.