Az elnökök vitájában sok szakértő Obamat hozta ki győztesnek, mások szerint döntetlen volt a valódi végeredmény. Lehetséges, hogy a ma éjjel St. Louis-ban megrendezett alelnökjelöltek tévés összecsapásában a republikánusok jönnek ki jobban. Sarah Palin mindenképp ismertebb név, főleg a felkérése után kirobbant botránynak köszönhetően, viszont Joe Biden valószínűleg otthonosabban mozog majd a főleg külpolitikai témákban.

Sarah Palin

Úgy tűnik McCain nagyot húzott, amikor Alaszka kormányzóját kérte fel alelnöknek, annak ellenére, hogy a 44 éves Palin szinte még kezdőnek számít az amerikai politikában. Csak 2006-ban választották meg Alaszka kormányzójának, azelőtt Wasilla városának polgármestere volt. Azzal került először a köztudatba, hogy nyilvánosságra hozta a Republikánus Párt alaszkai vezetőinek etikai vétségeit. Kisebb botrány tört ki, amikor kiderült, hogy Palin 17 éves lánya öthónapos terhes. Palinnak már van egy unokája, akiről már születése előtt tudták, hogy Down-kóros, ennek ellenére a megszületése mellett döntöttek. Ez nem meglepő ismerve Palin abortusz ellenes nézeteit.

Joe Biden

A demokrata alelnökjelölt már régi motoros a washingtoni gépezetben. A 66 éves Biden már hatodik ciklusát tölti mint Daleware állam szenátora. A szenátusban jelenleg a Külpolitikai Bizottságot vezeti, korábban az Igazságügyi Bizottság elnöke volt. 1972-ben Biden első felesége és lánya egy autóbalesetben az életét vesztette.

Hívhatom Joe-nak?

Az alelnökjelöltek vitája igazán jó hangulatban kezdődött, bár némi feszültség azért érezhető volt, főleg Palin részéről. Később azért belerázódott az alaszkai kormányzó. Az első kérdéskör a gazdasági válság megoldásáról, adókról és energiapolitikáról szólt. Mindkét jelölt természetesen a gazdasági és az adóreformokat hangoztatta, ám részleteket nem sikerült megtudnunk. Ami az energiaforrásokat illeti, Biden az alternatív lehetőségek mellett volt, míg a republikánus alelnökjelölt fontosnak találta a hagyományos (gáz, olaj) energiát. Biden belekezdett McCain szapulásába, ami végig kisérteni fogja az összecsapást.

Egy hirtelen fordulattal a gazdasági problémáktól sikerült az azonos neműek jogait feszegető kérdésre ugrani. Mint az várható volt, a demokrata Biden több jogokkal ruházná fel a homoszexuálisokat, ám a melegek házasságáért egyik jelölt sem rajong. Mielőtt a vita főtémáját adó külpolitikai kérdések következtek volna, még a két fél értekezett a klímaváltozásról is. Nagyjából egyetértettek, hogy kezelni kéne ezt a problémát is. Biden erőteljesen Kína felé mutogatott, mivel szerinte ott sok szmogtermelő üzem működik.

Irak, Irán és Afganisztán

A rövig átvezető után a két vitapartner az iraki csapatkivonásról kezdett beszélni. Mint az várható volt, a demokraták álláspontját hangoztató Biden fokozatos csapatkivonást sürgetett Irakból, míg republikánus ellenfele szerint fontos az amerikai jelenlét a közel-keleti országban. Biden szerint Afganisztánra kell koncentrálni, majd azon háborgott, hogy három hét Irak annyiba kerül, mint az eddigi hét éves afganisztáni misszió. Palin, aki szerint Amerika nincs biztonságban, ha csapatai nem állomásoznak Irakban, veszélyesnek nevezte Obamát, amiért tárgyalna “gazember” vezetőkkel is. A demokrata alelnökjelölt pedig azt állította: McCain politikája teljesen megegyezik a Bush-kormányzatéval.

Egyetértettek abban is, hogy Irán veszélyt jelent, Biden álláspontja szerint azonban “tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni” kell. Volt még szó Pakisztán stabilitásáról és az atombombák kérdéséről, sőt “kiderült”, hogy mindenki nagy barátja Izraelnek. Röviden semmi újat nem tudtunk meg, hiszen ezekről a témákról folyamatosan szó esik a kampány során. Ami viszont többször visszatérő elem volt az, a McCain-Palin páros és a Bush-kormányzat egybevetése. Palin szerint ő és a republikános elnökjelölt külön utakon járnak Bushéktól, Biden viszont folyamatosan azt hangoztatta, hogy semmiben sem különböznek egymástól.

Ki nyert ma?

Az elemzők szerint Palin a vártnál jobban teljesített, de így is Biden gyüjtötte be a plusz pontokat. Igazán nem volt nehéz dolga, hiszen Irak kérdésében a demokraták nagyobb támogatást tudhatnak maguk mögött, mint a még mindig harcos kedvű republikánusok. Ami látszatra kiegyenlítetté tehette a vita kimenetelét, az Palin lelkes személye. (Talán néhányan még akkor is a vita győztesének hoznák ki, ha amúgy egy szavával sem értenek egyet.) Egyes elemzők véleménye, hogy Palin nem vitatkozott csak jelszavakat hangoztatott. De végül is, Biden sem vitte túlzásba a mélyreható eszmefuttatásokat.

A jövő héten újból Obamán és McCainen a sor. Ha a republikánusok nem húznak elő egy-két fehér nyulat a cilinderből, akkor megint a demokraták fognak győztesként kijönni a kamerák elől. Ez pedig végkép azt jelentheti, hogy az USA következő elnökét Barack Obamának fogják hívni.