Az előadóművészeti törvényről egyeztetnek

Halász János, a testület fideszes alelnöke viszont azt kérte: még ne nyújtsa be a minisztérium a javaslatot, mert további szakmai egyeztetéseket tart szükségesnek.

A testület a kormány-előterjesztés előtt folytatott megbeszélést a törvénytervezetről, amelyről Schneider Márta szavai szerint már december 1-jén szavazhat a parlament. Az OKM szakállamtitkára kifejtette: a szakma nagy többsége támogatja a törvényjavaslatot, és az alapelemekkel nincsenek kardinális problémáik.

Az államtitkár kifejtette: az Előadóművészeti Tanáccsal kapcsolatban még a napokban is voltak módosítási igények a szakma részéről. Eredetileg delegálták volna a tagokat, a legújabb változat szerint azonban a miniszter a szakmai szervezetek által összeállított listáról kérné fel azokat. A grémium összesen 21 fős lenne.

Mint elmondta, felmerült a minőség kiemelt támogatásának az igénye a szakmai szervezetek részéről, bekerült az "értékkosár" fogalma a tervezetbe, ezzel néhány minőségi produkciónak biztosítanak támogatást. Beszámolt arról, hogy létrejön az előadóművészeti iroda, amely "kvázi hatósági tevékenységet végez" majd, vezeti a finanszírozáshoz szükséges nyilvántartásokat és adatszolgáltatási tevékenysége is lesz.

Kifejtette: a támogatást a nyilvántartásba vétel és a törvényben meghatározott kategóriák alapján számítják majd ki. Eredetileg 3 kategóriát terveztek, de ez kevésbé tudta volna kezelni a meglévő színházi rendszert, és kevesebb teret biztosított volna a fejlődésre, ezért a jelenlegi tervezetben 5 kategória szerepel.

Az elsőbe a nagy kőszínházak, a befogadó és produkciós színházak tartoznak majd. A második a balett és a táncos kategória, a harmadik a kisebb színházaké és a bábszínházaké, a negyedikbe a szabadtéri és nemzetiségi színházak tartoznak majd, míg az ötödikbe a független előadóművészeti szervezetek. Schneider Márta az újdonságok között említette, hogy a támogatási keret minimum 10 százalékát az 5-ös kategória kapná. A zenekari finanszírozásban nincs változás, a "félprofi" zenekaroknak lesznek pályázati lehetőségek.

A javaslat elfogadása esetén 2009 átmeneti év lesz, amikor az új finanszírozási rendszerhez szükséges adatokat összegyűjtik. Ugyanakkor már jövőre is nőnek a források: a színházi területre 14,4 milliárd forintot, az ideinél 33 százalékkal több pénzt, míg a zenekarok és énekkarok működtetésére mintegy 1,7 milliárdot, az ideinél majdnem 70 százalékkal magasabb összeget terveztek - közölte Schneider Márta.

Arról is beszámolt, hogy módosulna a társasági törvény is, amelynek eredményeként a cégeknek adókedvezmény járna a színházak támogatásáért; ezzel durva becslések szerint 300 millió forinthoz jutnának a teátrumok.

Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke több kritikát is megfogalmazott a javaslattal szemben. Mint elmondta, a tervezet fő problémája, hogy "bebetonozza" a jelenlegi színházi struktúrát és indokolatlan munkajogi szabályokat is tartalmaz. Alapkérdésnek nevezte, hogy a színházak szponzorálásához kapcsolódó adókedvezményeket bevezessék.

Schiffer János (MSZP) szerint 2009 ugyan átmeneti év lesz, de senki nem fog rosszabbul járni. Felidézte, hogy két éve folyik a javaslat előkészítése, és ebben a folyamatban nagyon sok eltérő érdeket kellett egyeztetni. Kiemelte, hogy a szakma tíz éve szorgalmazza a törvényt, és az alapkoncepcióban mindenki egyetért. Szerinte szó sincs a rendszer bebetonozásáról.

Halász János (FIDESZ) ezzel szemben további szakmai egyeztetéseket tartana szükségesnek, ezért azt kérte, a minisztérium ne nyújtsa még be a javaslatot. Úgy vélte, nem kellene elkapkodni a több éves előkészítő munkával készült tervezet elfogadását, mert így lehet, hogy többet ártanak vele, mint amennyit használnak. A bizottság fideszes alelnöke hiányolta, hogy nem kaptak modellszámításokat és háttértanulmányokat a törvény lehetséges hatásairól.

Schneider Márta közölte: készültek ilyenek és hamarosan a képviselők is megkapják az erről szóló anyagot. A szakállamtitkár hangsúlyozta: a szakma kérésére több dolog is változott a törvényjavaslatban az elmúlt hetekben, és az egyeztetési folyamat nem állt le.

A bizottsági ülésen a testület tagjai mellett az MDF képviseletében részt vett Zsigmond Attila is, akit Pető Iván hívott meg, mert a pártnak a bizottságban nincsen képviselője.