Afganisztán volt ma a fókuszban a NATO-csúcson

Az észak-atlanti szövetség főtitkára az egységet hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy a problémák ellenére azonosan ítélik meg a szervezet tagjai az afganisztáni szerepvállalást. Jaap de Hoop Scheffer hozzátette: erősíteni kell az együttműködést Afganisztán szomszédjaival, köztük Pakisztánnal.

A megbeszélésen elhangzottak szerint nagyjából húsz újabb kiképzőcsoportra van szükség a nagyobb létszámú afgán nemzeti haderő felkészítéséhez. Szó volt arról is, hogy több helikoptert, katonát kell a közép-ázsiai országba vezényelni és több pénzre van szükség, továbbá hatékonyabb fellépésre a kábítószer-kereskedelem ellen.

A NATO szóvivője közölte, hogy a szervezet esetleges új afganisztáni stratégiájáról nem tárgyaltak a csúcs résztvevői. James Appathurai az MTI-nek elmondta: nem került szóba az sem, hogy a NATO tárgyalásokat kezdjen a fundamentalista tálib felkelőkkel.

A miniszterek egyetértenek abban, hogy a fegyveres fellépés nem lehet az egyedüli módja az afganisztáni stabilitás megteremtésének - mondta a szóvivő. Hasonlóan nyilatkozott az amerikai védelmi miniszter is. Robert Gates kijelentette: össze kell hangolni a biztonsági, a civil, a gazdasági és az újjáépítési programokat Afganisztánban.

A miniszter hangsúlyozta: Washingtonban már dolgoznak az afganisztáni stratégia átalakításán.
Több ország bejelentette már, hogy növeli csapatainak létszámát vagy meghosszabbítja misszióját. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez hosszú távú misszió - tette hozzá Robert Gates.
Az amerikai védelmi miniszter Grúziával összefüggésben közölte: Washington arra biztatja szövetségeseit, hogy támogassák a kaukázusi állam decemberi meghívását a NATO-tagság "előszobáját" jelentő tagsági akciótervbe. Robert Gates elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy úgy tűnik: Oroszország kivonja csapatait Grúzia területéről.

A tanácskozáson szóba került a "törékeny, de tartós stabilitás" Koszovóban, amelyet a miniszterek üdvözöltek. A találkozó résztvevői megerősítették, hogy a NATO elkötelezett a szintén az irányítása alatt működő koszovói békefenntartó erőben (KFOR) való részvétel mellett.

A miniszterek megállapodtak, a szövetség hadihajókat küld Szomália partjaihoz, hogy visszaszorítsa a kalózkodást, valamint segítse a segélyszállítmányok célba juttatását.
James Appathurai a pénzügyi válságra utalva kijelentette: a NATO-vállalásai nincsenek veszélyben.

A NATO főtitkára megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc kormányfővel, Sólyom László köztársasági elnökkel és Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel.Szekeres Imre bejelentette, hogy a korábbi tervekkel szemben Magyarország öt év alatt 0,2 százalékkal növeli védelmi kiadásainak GDP-arányos összegét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy Budapest tíz év alatt 0,1 százalékkal emeli védelmi kiadását.

A 2009-es költségvetés tervezete szerint 338,388 milliárd forint lesz a tárca költségvetése. Ezáltal védelmi feladatokra jövőre 7 százalékkal több jut, mint az idén, amely így a GDP 1,17 százalékát teszi majd ki. A NATO szóvivője a magyar döntést üdvözlendő és jó irányban tett lépésnek nevezte, hozzátéve, hogy a tagállamoknak kétszázalékos szint elérésére továbbra is törekedniük kell.
A honvédelmi miniszter azt is közölte, hogy Magyarország vállalja: szárazföldi erők jelenleg 40 százalékos telepíthetőségi arányát a NATO döntése esetén 50 százalékra emeli, és továbbra is nagy mértékben vesz részt vesz a közös műveletekben.

A honvédelmi miniszter kijelentette: fontos mérföldkő a budapesti NATO-találkozó, mert jövőre el kell készíteni a szövetség új stratégiai koncepcióját.