Befellegzett az emberi evolúciónak?

A tudós szerint - aki elméletéről egy konferencián számolt be - a 35 év feletti apáknál nő a valószínűsége, hogy valamilyen génmutációt adnak át gyermekeink. Mint kifejtette, a humán evolúciónak három mozgatórúgója van: a természetes kiválasztódás, a mutáció, valamint a véletlenszerű változások - olvasható a The Times című brit napilap honlapján.

"Váratlanul csökkent az emberi mutációs ráta, mivel megváltoztak a reprodukciós minták. A társadalmi változások ugyanis gyakran a genetikai jövőnket is megváltoztatják" - hangoztatta Steve Jones, aki a házasodási szokásokat, valamint a fogamzásgátlást hozta fel példaként.

Annak ellenére, hogy a kemikáliák, valamint a radioaktív szennyeződés kihathat a genetikai állományra, a mutációk legfontosabb hordozói a korosodó férfiak. "A férfiak esetében a kor előrehaladtával növekszik a sejtosztódások száma. "Minden egyes sejtosztódásnál viszont felmerül a hiba, azaz a mutáció lehetősége" - magyarázta a genetikus.

Mint kifejtette, a másik tényező a gyengülő természetes kiválasztódás: az ókorban a gyermekek fele még húszéves kora előtt távozott az élők sorából. Hozzájárul mindehhez a véletlenszerűség szerepének csökkenése. A földművelésnek köszönhetően bolygónkat tízezerszer többen népesítik be, mint amennyi embernek az állatvilág szabályaiból kiindulva "kellene" lennie.

"A mezőgazdaság nélkül a világ népessége alig tenne ki félmillió főt, azaz annyit, ahány lakosa van Glasgownak. Kis, elszigetelt közösségek véletlenszerűen tehetnek szert genetikai mutációkra, amelyek nemzedékeken át öröklődnek" - mondta.

Steve Jones szerint azonban napjainkban bolygónk "összezsugorodott", nincsenek izolált közösségek, a különböző országok, kontinensek lakossága kapcsolatba kerül egymással, így egyre csökken a véletlenszerű változások esélye.

"A történelmet az ágyban alakítják, ám napjainkban az ágyak egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Globális tömegbe verődtünk össze, s a jövő nem túl rózsás" - vélekedett a genetikus.