Magyarok lengyel kitüntetési

Joanna Stempinska méltató beszédében elmondta, hogy Tarlós István és Csomós Miklós voltak a kezdeményezői az Óbudán 2010-ben megvalósuló Katyni mártírok parkjának és a katyni emlékműnek, ezért kapják a kitüntetést. A Hospice Alapítvány pedig a nagykövet szerint a lengyel hospice-szal szorosan együttműködött.

A nagykövet beszédében hangsúlyozta: nem véletlen, hogy éppen Magyarországon neveznek el - Európában egyedülállóan - közterületet a katyni mártírok emlékére. Mint mondta, a lengyel-magyar barátság hagyományainak következménye az egymás történelme iránti érzékenység.

Tarlós István beszédében úgy fogalmazott: azzal, hogy létrejön az emlékpark, sikerül rávilágítani a világ egyik "legcsúfabb" tettére, a történelemhamisításra.

A Fővárosi Közgyűlés tavasszal döntött arról, hogy emlékparkot hoz létre a katyni mártírok emlékére. A parkot 2010 májusában, a mészárlás 70. évfordulóján adják át. Az óbudai Árpád Gimnázium melletti parkot már idén, október végén átnevezik, ugyanakkor pedig kiállítás nyílik Katynról a Terror Háza Múzeumban, ahol eddig be nem mutatott dokumentumokat állítanak majd ki.
A Szmolenszk melletti katyni erdőben 1940-ben 4-5 ezer orosz hadifogságba került lengyel katonatisztet gyilkoltak le. A tömegsírokat a Moszkva ellen vonuló nácik találták meg, de a Szovjetunió a németeket vádolta meg a rémtettel. Mihail Gorbacsov szovjet elnök csak 1990-ben ismerte be, hogy oroszok követték el a tömeggyilkosságot. Két évvel később Borisz Jelcin orosz elnök átadott a lengyel vezetőknek titkos iratokat, amelyekből az is kiderült, hogy az utasítást Sztálin adta.

Történészek szerint Sztálin parancsára legkevesebb 22 ezer lengyelt öltek meg különböző helyszíneken. Több mint nyolcezer hadifogságba esett tartalékos tiszt, rendőr, határőr, továbbá ukrajnai és fehéroroszországi börtönökben fogva tartott civilek - jogászok, papok, kémkedéssel, szabotázzsal vádolt lengyel állampolgárok lettek a szovjet terror áldozatai.