Az Országgyűlés feloszlatására indított kezdeményezést a Budakalászi Polgári Körök Szövetsége még májusban. A kezdeményezéshez csütörtökön a Fidesz is csatlakozik. A Hírextra megkereste az ötletadót, Fricz Tamást. 

Mennyit tud hozzátenni az önök kezdeményezéséhez az, hogy a Fidesz is csatlakozik hozzá?

Egy civil kezdeményezésnek vannak bizonyos korlátai. Mondhatjuk azt is, hogy Magyarországon ennek nincsen igazi gyakorlata. Még mindig abban a meggyőződésben élünk, hogy minden felülről indul el. Évszázados hagyományunk, hogy azt várjuk, a felettünk ülők oldják meg helyettünk a problémákat. Sajnos mi állampolgárok nem vagyunk igazán aktívak, tömegesen meg különösen nem.

A kezdeményezésünk nem csak az aláírásgyűjtésben meghatározott cél miatt indult. Az Országgyűlés feloszlatásának politikai igénye mellett, fontos célunk volt, hogy a mozgalom a civil társadalmat is felrázza, aktivitásra kényszerítse. Ez, mint már említettem nálunk nehezen megy. Viszont ha a legnagyobb ellenzéki párt csatlakozik ehhez a maga hatalmas tagságával és apparátusával, akkor nagy lökést adhat a mozgalmunknak.

Ha egy párt csatlakozik egy civilek által indított aláírásgyűjtéshez, be is „sározhatja” azt.

A Fidesz döntésétől függetlenül a budakalászi kezdeményezés fenntartja magának azt a jogot, hogy megmarad civil mozgalomnak. A kiindulópontunk is az volt, hogy bárki csatlakozhat hozzá, akár civil szervezetek akár pártok. Ilyen értelemben ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz egy az egyben átvette az aláírásgyűjtést.

Hogyan támogatja majd ezt a Fidesz?

Még nem tudjuk pontosan milyen eszközökkel, és milyen módon, de az nyilvánvaló, hogy bármilyen támogatás vagy kiállás mellettünk óriási segítség. Ha a Fidesz ezzel egyetért, annak csak örülni lehet.

Létezik egy másik kezdeményezés is. A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány népi kezdeményezést indított ugyanezzel a céllal. Van értelme külön belevágni ugyanabba?

Hónapok óta van velük kapcsolatunk, és összehangoltan működünk, hiszen lényegében ugyanazok a céljaink. A kettő között van azonban különbség. A mi aláírásgyűjtési akciónk egy erkölcsi és társadalmi nyomás a Parlament felé, amelynek jogi kényszerítő ereje nincsen. Az alapítvány viszont népi kezdeményezést indított, ami ha átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor eljuthat addig, hogy a Parlamentnek kötelező lesz napirendre tűzni a kérdést. Ehhez ötvenezer plusz egy hitelesített aláírást kell bemutatni.

Mi nem népi kezdeményezés vagyunk, mi nem kötelezhetünk semmit a törvényhozásra, de nem is kívánunk megállni ötvenezer aláírásnál. Ha az AB nem támogatja a népi kezdeményezést, akkor is tovább dolgozunk. Ha viszont zöld utat kap, akkor maximálisan segíteni fogjuk az aláírások gyűjtését, és lehetőség szerint meg is teremtjük ennek feltételeit. Vagyis ha az elindulhat, nem kell majd a nulláról elkezdeni, elég lesz a mi aláírásainkat kiegészíteni úgy, hogy meglegyen az ötvenezer plusz egy.

Mennyi gyűlt eddig össze?

Több tízezer aláírás van, de az ötvenezer tudtommal még nincs meg. A pontos számot nem ismerem. Viszont érdekes, hogy az aláírások számtalan helyről jönnek. Sok érkezik például a határon túlról is, Kanadától Argentínán át Japánig. Összességében úgy vélem, a vártnál jobban alakul a mozgalmunk.

Még ebben a gazdasági válsághelyzetben is úgy érzi, az Országgyűlés feloszlatása jó irány?

Igen. Lássuk be, Gyurcsány Ferenc a nemzeti csúcs meghirdetésével egyértelművé tette, hogy a kormány nem alkalmas a feladatok kezelésére, egyedül nem tudja megoldani a problémát. Ebből következik, hogy új kormányra van szükség. Tehát megerősödik annak az igénye, hogy legyen egy új választás, és legyen egy új, legitim többségi kormányunk.

És a válsággal mi lesz?

Amíg idáig eljutunk, természetesen lehetnek átmeneti megoldások. Kétségtelen, hogy ebben a pillanatban kiírni a választásokat nem lenne szerencsés. Viszont az elképzelhető, hogy megállapodás szülessen egy fél évet regnáló átmeneti kormány alakulásáról, amely a válság hullámainak lecsillapodásáig vezetné az országot.

Az egész mozgalmunk racionálisnak tartaná, ha a nemzeti csúcs tárgyalásainak a kiindulópontja az átmeneti kormányról való megállapodás és az előrehozott választások bejelentése lenne. Ezután tényleg együtt lehetne működni, ami egy normális kiegyezésre adna lehetőséget kormánypárt és ellenzék között.

Mikor kerülhet sor leghamarabb az Országgyűlés feloszlatására?

Ha a nemzeti csúcson nem születik ilyen irányú megállapodás, és csak a népi kezdeményezés útját követjük, akkor optimista forgatókönyv szerint december közepén.