Balogh Róbert szerint a különbségeket a nagyobb hőfogyasztás számlájára lehet írni; ennek okai között lehet az épületek rossz hőszigetelése vagy a nagyobb melegvíz-fogyasztás. Azonos fogyasztás esetén ugyanannyit kell fizetni Budapesten - hangsúlyozta.

Elmondta, sokan bonyolultnak tartják a távhődíj árképzését, ám az szerinte egy átlátható rendszer. E szerint a számla összege két, egymástól független részből, az alapdíjból és a hődíjból áll.
Az alapdíjban minden olyan költség szerepel, amely nem közvetlenül az energiához, illetve annak vásárlásához kapcsolható költség. Így például tartalmazza a cég dolgozóinak bérét, a 30 milliárd forintos eszközvagyon amortizációját, az ügyfélszolgálat működtetését, továbbá adókat, járulékokat, egyéb állami befizetéseket, tehát "mindazt, ami nem az energia".

Az alapdíjba a tulajdonos beépíthet nyereséget, ez a nettó 54,2 milliárdos árbevétel mellett 2007-ben adózás után 73 millió forint, de a szóvivő szerint ez is inkább egy esetleges veszteséget enyhítő "biztonsági tartalék".

A számla összegének másik része az úgynevezett hődíj, ami az energiához kapcsolódó költségeket tartalmazza. A hődíjban benne van a cég saját fűtőművei számára vásárolt gáz ára, ennek a teljesítménylekötési díja, továbbá a többi erőművel kötött szerződésben szereplő hődíj.
A hődíj tartalmazza továbbá az elektromos áramhoz köthető költségeket. Áramra például a több tonna melegvíz forgatásához, az épületek fűtővíz-keringetéséhez van szükség.

A gáz árának növelésekor a számla összegében csak a hődíj emelkedik, és mindig egy hónappal később követi a változást.A Főtáv a hőt 80 százalékban vásárolja, és mindössze 20 százalékban saját kazánjaiban állítja elő. Az említett 80 százalék több mint fele (52 százaléka) a Budapesti Erőmű Zrt.-ből származik, a többi egyéb forrásokból, így például a rákospalotai hulladékégetőből, a Magyar Villamos Művek észak-budai gázturbinás erőművéből vagy a csepeli erőműből.

A Főtáv továbbá több olyan ipari vállalkozástól, cégtől is vásárol energiát, amelynek saját gázmotorja van; a cég így például a Műegyetemtől és a Teve utcai rendőrpalotától is vesz hőt.
A legnagyobb hőtermelő a Budapesti Erőmű Zrt.; e céghez tartozik a kelenföldi, a kispesti és az újpesti erőmű, valamint a Révész utcai fűtőmű. (Az erőmű és a fűtőmű közötti különbség az, hogy míg előbbiben áramtermelés is folyik, addig az utóbbiban csak forróvíz-kazánok vannak, és meleg víz, illetve fűtővíz előállítására használják.)

A szóvivő közölte, jelenleg a hődíjat nettó 3.435 Ft/gigajoul alapján, míg az alapdíjat nettó 506,8 Ft/légköbméter/év alapján számítják ki.