A pártok nem akarják biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét?

"Nyilvánosan nem vállalják a véleményüket, de ez a dolog arról szól, hogy (...) úgy érzik, hibáztak a ,90-es évek elején, amikor ilyen sok kisebbségi közösséget hoztak létre Magyarországon" - fogalmazott Kállai Ernő, majd kifejtette: ha legalább 13 kisebbségi képviselő mandátumot szerez, az nagyon komolyan tudja befolyásolni a kormányalakítás lehetőségét.

"Ez egy nagyon komoly félelem a parlamenti pártok esetében, ezért nyilvánvalóan inkább nem tesznek semmit ebben a kérdésben" - mondta.Kállai Ernő szerint ha nem tudják megoldani a kérdést, akkor legalább annyi bátorságuk lehetne a döntéshozóknak, hogy a kisebbségi törvényből töröljék a parlamenti képviseletére vonatkozó szakaszt, majd magyarázzák el ennek okát.

Mint emlékeztetett: szeptemberben a II. Kisebbségi Kerekasztal nevében nyílt levélben fordult a kormányhoz, kérve a kabinet állásfoglalását a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletével kapcsolatban.

A kerekasztal már februárban átadta a Miniszterelnöki Hivatalban azt a kisebbségek által elkészített javaslatot, amely a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. Február óta javaslatukra nem érkezett válasz - mondta.

Az Etnopolitikai helyzetkép az Európai Unió keleti bővítési folyamata tükrében című konferencián Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója előadásában elmondta, az európai társadalmak multikulturális és multietnikus jellegűek. Európában 45 államban 87 nemzet és több mint 300 etnikai kisebbség közösség létezik, ugyanakkor mindössze 17 ország biztosít kisebbségei számára önkormányzati jogokat, 14 uniós tagállamban pedig nincs is kisebbségi törvény.

Mint mondta, a kisebbségi területeken stagnálás figyelhető meg, sőt a nyelvi jogok területén csendes leépítés, visszafejlődés érzékelhető.